Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
317.18
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Kölcsönbe nem kellenek az elrabolt műkincsek

Athénban minden készen áll az új Akropolisz-múzeum eheti megnyitójára, de az esemény előtt ismét parázs vita lángolt fel a Londonba vitt Elgin-szobrokról. A görögök visszautasítják a britek ajánlatát, hogy rövid időre kölcsön kapnák a British Múzeumban őrzött darabokat, amelyek sorsáról hosszú idő óta vitáznak.

Jön a turistaszezon, és Görögország az új Akropolisz-múzeum megnyitásának időzítésével is azt akarja elérni, hogy visszakapja a több mint 200 éve Londonba vitt kincseket. A 130 millió euróból épült új múzeum a hegy lábánál áll, és panorámaablakaiból jól látható a Parthenon.

Az épületet úgy tervezték meg, hogy az antikvitás egyik jelképének tartott templom összes szobrát és domborművét ki tudják állítani benne. Megvan a helye az XIX. században a British Múzeumba került Elgin-márványoknak is - de a vitrinekben gipszmásolatok állnak.

Lord Elgin 207 évvel ezelőtt vitte Londonba a Parthenon általa kiválasztott darabjait, miután megegyezett erről a Görögország felett uralkodó ottomán birodalom képviselőivel. A modern görög állam továbbra is visszaköveteli a kincseket, és Athénban felháborodást váltott ki a British Múzeum valószínűleg békülékeny gesztusa, hogy három hónapra kölcsönadná a hiányzó szobrokat.

Antonisz Szamarasz görög kulturális miniszter visszautasította az ajánlatot, közölve: ezzel elfogadnák a britek tulajdonjogát és szentesítenék azt, hogy Elgin "darabokra szedette az emléket és ellopta a szoborcsoportot". "Három hónap arra sem elég, hogy kicsomagolják a műtárgyakat. Egyetlen görög kormány sem fogadná el ezt az ajánlatot" - mondta.

Hannah Boulton, a British Múzeum szóvivője azzal válaszolt, hogy megjegyezte: világos, hogy a miniszter nem ismeri el a múzeum tulajdonjogát, ezért a kölcsönzésről nem lehet érdemi megbeszéléseket folytatni.

Inkább távol maradnak

Az Akropolisz lábánál épült athéni múzeum szombati megnyitóján hírességek, államfők és királyi családok képviselői vesznek majd részt. Nem lesz ott azonban II. Erzsébet angol királynő és görög származású férje, Fülöp herceg. A kínos pillanatoktól tartva lemondta a meghívást Gordon Brown brit miniszterelnök, majd utána a brit kulturális miniszter és British Múzeum igazgatója is. A briteket így végül a múzeum két kurátora képviseli majd.

Lord Elgin görögországi nagykövetként vette meg és szállíttatta Angliába a Parthenont díszítő fríz darabjait, a vállalkozás miatt azonban csődbe ment és a brit államnak adta el a szoborcsoportot.

Az új Akropolisz múzeummal Görögország azt a brit érvet akarja aláásni, hogy a British Múzeumnál nincs alkalmasabb hely az Elgin-szobrok kiállítására. És hogy a látogatók számára is világos legyen mindez: jól láthatóvá teszik, mi az eredeti és mi a gipszmásolat. Úgy döntöttek ugyanis, hogy a még 1840-ben készült lenyomatok alapján gyártott másolatokat szándékosan nem vonják be patinával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×