Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Elkezdődhet a gödöllői kastély felújítása

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) megadta a tulajdonosi hozzájárulást a Gödöllői Királyi Kastély Kht. Gödöllői Királyi Kastély komplex fejlesztése című projektje megvalósításához.

Az NVT szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy hozzájárult a megvalósításhoz kapcsolódó legalább 10 éves üzemeltetéshez is.

Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője a döntést követően az MTI-nek elmondta: a tulajdonosi hozzájárulással az utolsó formai akadály is elhárult a Gödöllői Királyi Kastély komplex fejlesztése című projekt megvalósítása elől.

A kastélyt működtető Gödöllői Királyi Kastély Kht. vezérigazgatója, Révész T. Mihály 2008. februárjában elmondta: az 1,7 milliárd forintos beruházás költségeinek nagyobb hányadát európai uniós forrásokból fedezik, az önrész 200 millió forint.

A munkálatok során rendbe hozzák a műemlék barokk épületegyüttes két szárnyát, és szépítik a parkot. A tervek szerint a szeptemberben induló kivitelezés 2010-re fejeződik be, a teljes körű felújítás azonban 2015-ig is eltarthat.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×