Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő

A szuperkém írta meg a sztárügynök híres történetét

James Bond a világ legismertebb titkosügynöke, és egy találó vélekedés szerint ő testesíti meg Nagy-Britannia legjellemzőbb figuráját. Alkotója, a szintén angol, és pályáját kémként kezdő Ian Fleming száz éve, 1908. május 28-án született. Fleming James Bond kalandjainak 14 epizódját írta meg, ezeket 36 nyelvre fordították le és csak 1964-ben bekövetkezett haláláig 50 millió példányt adtak el belőlük. Művei huszonkét sikerfilm alapját szolgáltatták, a titkosügynököt megszemélyesítette Sean Connery, Roger Moore és Pierce Brosnan is.

"A nevem Bond, James Bond" - ez a világ leghíresebb filmes szállóigéje. Bond a világ legismertebb titkosügynöke és egy találó vélekedés szerint ő testesíti meg Nagy-Britannia legjellemzőbb figuráját. Alkotója, a szintén angol, elegáns ás pályáját kémként kezdő Ian Fleming pedig száz éve, 1908. május 28-án született.

Egy földbirtokos képviselő fia, dúsgazdag bankár unkája volt, ám gyermekkora mégsem telt gondtalanul: anyjától kevés szeretetet, de annál több kritikát kapott. Etonból - ahol szellemi és fizikai képességeivel is kitűnt - nőügyei miatt távoznia kellett, a sandhursti katonai akadémia nem nyerte el tetszését, ezért a kontinensre ment nyelveket tanulni.

A külügyminisztérium visszautasította, így a Reuters hírügynökségnél kezdett dolgozni, majd az üzleti életben akart vagyont szerezni. Gazdag ugyan nem lett, de elérte az áhított függetlenséget, kifinomult partijairól és nőügyeiről legendák keringtek.

1939-ben, a világháború előestéjén beszervezte a titkosszolgálat, a haditengerészeti kémfőnök személyes asszisztense lett 17F fedőnéven. Veszélyes küldetéseket hajtott végre, kommandót vezetett ellenséges területen, miközben mindig nála volt kedvenc fegyvere, egy könnygázzal töltött golyóstoll.

Írói tehetsége ekkor még csak abban nyilvánult meg, hogy két nap alatt megszövegezte a CIA elődje, az OSS alapokmányát és tervet dolgozott ki (Goldeneye elnevezéssel) Gibraltár védelmére.

A háború után Jamaicán építette fel Goldeneye névre keresztelt házát, s élte tovább édes életét. Amikor aztán 44 évesen egy férjezett asszonnyal folytatott viszonya révén apa lett, meg kellett komolyodjon. Belevágott az írásba, s megszületett Õfelsége 007-es számú titkosügynöke, aki megváltoztatta Fleming életét és a modern tömegkultúrát.
James Bond modelljén ma is vitatkoznak, de egészen biztos, hogy Fleming saját életéből merítette a legtöbb ihletet. A hasonlóság nagyon is feltűnő: az előkelő származás, az etoni iskola, a sárm és elegancia, a szép nők szeretete mindkettejükre jellemző volt. Az biztos, hogy a nevet egy amerikai ornitológustól kölcsönözte, amikor egy férfiasságot és határozottságot sugárzó, könnyen megjegyezhető nevet keresett. (Fleming később bocsánatot kért a tudóstól a neki okozott kellemetlenségekért és felkínálta: nevezzen el róla valamilyen szörnyű madárfajtát...)

Fleming James Bond kalandjainak 14 epizódját írta meg, ezeket 36 nyelvre fordították le és csak haláláig 50 millió példányt adtak el belőlük. Művei huszonkét sikerfilm alapját szolgáltatták, a titkosügynököt megszemélyesítette Sean Connery, Roger Moore és Pierce Brosnan is.

A sorozatot Fleming halála után három szerző is folytatta, sőt halála századik évfordulóján újabb Bond-regény jelenik meg, de egyikük sem ért el hozzá hasonló sikereket.

A napi hetven cigaretta, házasságának válsága, a munkájával kapcsolatos stressz aláásta egészségét, mozgalmas élete alig 56 éves korában, 1964. augusztus 12-én ért véget.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×