A szobrászművész az InfoRádióban elmondta, hogy alkotását ez a Radnóti-költemény ihlette, de a "csecsszopók" szó nem tetszett neki. Túl durvának tartotta, ami "inkább egy kuplerájban hangozhatna el" - fogalmazott Melocco Miklós. Tisztában van azzal, hogy "durva dolgot" művelt, amihez sokak szerint nincs joga, mások szerint viszont igen - mutatott rá.

"Azt utólag sem hazudhatom, hogy az egészet azért csináltam, hogy az emberek olvassák a verseket, mert valószínűleg csak azoknak nem tetszik, akik eddig is olvasták azokat" - mondta, de hozzá is tette: akinek nem tetszik, forduljon a szobor tulajdonosához, a Védegylet Veszprémért Egyesülethez.

Melocco Miklós azt állítja: egy szót sem szól, ha a "csecsemőket" átírják az eredetire, hiszen az is kifér az alkotásra. Õ maga azonban nem változtatna rajta. Hangsúlyozta, hogy a megrendelők is tudtak a tervéről, és nem tiltakoztak ellene.

A szobrász állítása szerint először követett el ilyet, de arra rögtön megesküdött, hogy nem utoljára, sőt "ezer terve" van, de ezekből egyelőre nem árult el semmit. Úgy fogalmazott, hogy majd a túlvilágon elszámol Radnóti Miklóssal.Az irodalomtörténész helyteleníti a változtatást

Az InfoRádió által megkérdezett irodalomtörténész helyteleníti Melocco Miklós önkényes eljárását. Szörényi László úgy véli, hogy az irodalmi szövegeket csak a szerző szándéka és a keletkezés nyelvállapota szerint szabad kezelni, az idézet pedig szó szerinti megismétlést jelent.

Mint mondta, kétségtelen, hogy a nyelv folyamatosan változik, így a szavak jelentéstartalma is, ehhez pedig a nyelvhasználók mindegyike hozzájárulhat. Más a helyzet azonban egy "irodalmilag rögzített" szöveggel, amelyet nyomtatásban és feliratként sem szokás átírni.

Arra a felvetésre, hogy Melocco Miklós az általa kicserélt szót idézőjelbe tette, Szörényi László azt felelte: az idézőjel idézetek jelölésére szolgál, és nem változtatások kiemelésére. Sokan azonban, sajnos, rosszul alkalmazzák ezt a jelet.