A 2500 latin szó mindössze egy oldalt tölt meg, ám a Magna Charta a brit jogrendszer egyik legfontosabb alapműve, melyet 1215-ben szentesített János angol király és amelytől az Egyesült Államok alkotmánya is sok mindent átvett.

Most pedig eladják.

A Sotheby's aukciósház várhatóan a napokban bejelenti, hogy pontosan mikor rendezik meg az árverést, melyen kalapács alá került a történelem egyik legértékesebb dokumentuma. A várakozások szerint 20-30 millió dollárért (3,5 - 5,3 milliárd forintért) még idén új tulajdonoshoz kerülhet a Magna Charta.

Az eladásra felkínált példány egyike a 17 eredetinek elfogadott darabnak, ám az egyetlen, amely magánkézben van. A többi a brit és az ausztrál kormány, valamint egyházi és oktatási intézmények birtokában található.

A szóban forgó darabot egészen mostanáig a washingtoni nemzeti archívumban lehetett megtekinteni, pár lépésre a Függetlenségi Nyilatkozattól és az amerikai alkotmánytól. Ám ott csak kölcsönben volt, hiszen valódi tulajdonosa egy, a texasi milliárdos Ross Perot által felügyelt alapítvány, amely 1984-ben vásárolta meg a dokumentumot 1,5 millió dollárért.

Az alapítvány ebben a hónapban jelezte a múzeumnak, hogy visszaveszi a Magna Chartát. A döntés olyannyira felkészületlenül érte az intézményt, hogy a dokumentum helye még mindig üresen tátong, mert egyelőre nem tudták eldönteni, hogy mivel helyettesítsék.

Az eladásra felkínált Magna Charta 1297-es keltezésű és Edward király hagyta jóvá. Szakemberek szerint a létező 17 példányból négy származik János király, nyolc III. Henrik és öt I. Edward uralkodása idejéből.

A Magna Charta Nemzeti Társaság vezetője, Lewis L. Neilson Jr. szerint a szóban forgó példány a legfontosabb mind közül, mert ezt vezették be az angol törvénykönyvekbe.

A tulajdonos Perot Alapítvány egyetlen alkalmazottja, Trudy Renna azt mondja: azért döntöttek az eladás mellett, mert ebből szeretnének orvosi kutatásokat finanszírozni, fejleszteni a közoktatást és segíteni a sebesült katonákat és családjaikat.

A milliárdos Ross Perot 1992-ben független jelöltként indult az Egyesült Államok elnöki tisztéért. A Magna Chartát James Thomas Brudenell, Cardigan grófja leszármazottaitól vásárolta meg 1984-ben.