Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Zivatar, villám, vihar.
Nyitókép: Pixabay

Korszakos, gyilkos vihar csapott le a balti államokra

Százezrek áram nélkül, 2005 óta nem volt ilyen arrafelé.

Két ember életét vesztette és mintegy félmillióan áram nélkül maradtak a hétvégén Lettországban és Litvániában a balti térségen keresztülvonuló, esőzéssel és erős széllökésekkel járó heves viharok következtében.

„Összhatását tekintve ez lehet a legsúlyosabb vihar Lettországban 2005 óta” – közölte vasárnap Andris Viksna, a lett környezetvédelmi, földtani és meteorológiai központ munkatársa az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva.

Szombaton egy ember meghalt, miután egy épület részben összeomlott a Lettország központi részén található Jelgavában, és Lettországban mások is megsérültek az ítéletidőben. A fővárosban, Rigában mintegy 110 kilométeres óránkénti széllökéseket regisztráltak szombaton. Több meteorológiai mérőállomáson is a rendes havi átlagos csapadékmennyiség mintegy felét jegyezték fel.

Lettországban hozzávetőleg 250 ezren maradtak áram- és mobiltelefon-szolgáltatás nélkül. Kicsavart fák fennakadásokat okoztak a vasúti és a tömegközlekedésben is. A rigai repülőtér vasárnap reggel figyelmeztetett, hogy járatkésésékre, illetve elterelésekre lehet számítani az éjszakai vihar nyomán.

A szomszédos Litvániában egy kidőlt fa miatt vesztette életét egy áldozat. Többen megsérültek és 200 ezer lakos maradt áram nélkül vasárnap reggelre.

Heves széllökések voltak Észtországban is, ezek fennakadásokat okoztak a vasúti közlekedés mellett a szigetekkel való kompösszeköttetésekben is.

Északkelet-Lengyelországban több mint 100 ezer ember maradt áramszolgáltatás nélkül a viharok következtében.

A térségben az időjárási viszonyok javulását várják várhatóan vasárnap, de legkésőbb hétfőig.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×