Angliában meglehetősen ritkának számító és furcsának mondható részleges parlamenti választást tartottak csütörtökön, amelynek középpontjában Nigel Farage, a bevándorlásellenes Reform UK párt vezetője állt. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense tett jelentést a helyzetről az InfoRádióban péntek reggel.

Mint rámutatott, egy kelet-angliai választókerületben (Clacton) tartottak időközi választást, ez épp Nigel Farage választókerülete, az oka pedig az volt, hogy lemondott a parlamenti mandátumáról, mert parlamenti vizsgálat indult ellene, elfogadott egy 5 millió font értékű adományt, és ezt nem jelentette be; az erről szóló vizsgálat eredménye lehetett volna az, hogy megfosztják a mandátumától, ebben a helyzetben menekült előre a lemondással és a választók „megkérdezésével”, ezáltal kvázi bizalmi szavazásra került sor, amelyet a péntek reggeli jelentések alapján meg is nyerhetett.

A helyzet fonákja, hogy akármi mi is a választás végeredménye, a vizsgálat Nigel Farage ellen tovább folyik, és az újonnan megszerzett mandátumától is megfoszthatják, ami újabb választáshoz vezethet a szakértő szerint. Ezen pedig Nigel Farage újra elindulhatna.

Farage érdemi riválisai, illetve más pártok nem is igazán vették komolyan ezt a helyzetet, úgy narrálták, hogy ez egy önigazoló magatartás, amellyel a politikus a karrierjét kísérli meghosszabbítani, nem is indultak a választáson, voltak viszont komolytalan aspiránsok szép számmal, így a történelem leghosszabb szavazólapját kapták a választók 34 formációval, köztük volt

Kukafej Gróf és a Szörnyen Őrjöngő Őrültek Pártja, az Üvöltő Reménység, a Hihetetlen Repülő Tégla és hasonlók, ezáltal lett teljességgel komolytalan a választás.

Gálik Zoltán szerint Nigel Farage-nak az lenne fontos, hogy a választók legalább olyan bizalmat adjanak neki, mint amilyet két évvel ezelőtt; ebben a választókörzetben 80 ezren vannak, akkor 58 százalékos részvételi arány mellett körülbelül 20 ezer szavazatot sikerült elhoznia.

„Tehát ő azt szeretné, hogyha ezt a 20 ezret körülbelül most is tudná hozni, vagy esetleg még többet. A választási részvétel egyébként nem volt kritikusan alacsony, 40 százalék körüli, alacsonyabbra is számítottak, tehát az embereket érdekli ez a helyzet” – mutatott rá, hozzátéve, a Reform UK párt országosan már a Munkáspártot is előzi a közvélemény-kutatóknál, a Konzervatív Pártról nem is beszélve – noha a miniszterelnök-cserével azért a Munkáspárt némileg „visszajött”.

Országos választás a dolgok jelenlegi állása szerint 3 év múlva esedékes, a Reform UK igazándiból arra készülhet, Gálik Zoltán szerint Konzervatív Párt helyére akar lépni a jobboldalon. Amennyiben nem nyert volna a mostani választáson Nigel Farage, a politikai pályafutásának vége lett volna a szakértő megítélése szerint.

Emlékezetes, Nigel Farage korábban a Brexit Pártban, előtte a Függetlenség Pártban volt emblematikus figura.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.