Friedrich Merz német kancellár júliusban átalakította a kormányát, ezzel valószínűleg saját pozícióját akarta erősíteni, de az egyeztetés nélküli személycserék miatt sok ellenséget szerzett saját pártján, a CDU-n belül is, egyre többen bírálják.

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban a részletekről elmondta, július közepén a frakcióvezetőtől, Jens Spahntól vált meg azok után, hogy a férfi politikus férjével együtt béranyaprogramban vett részt az Egyesült Államokban, Németország márpedig tiltja a béranyaságot, így Jens Spahn kikerülte a német törvényeket, ami önmagában is nagy felháborodást okozott: egy kisgyerekkel tértek vissza az Egyesült Államokból párjával, és Friedrich Merz „úgy gondolta, hogy ez jó alkalom Spahn kicserélése” Thorsten Freira, az eddigi kancelláriaminiszterre, Merz legfőbb bizalmasára.

A lépés viszont további lépéseket indukált, kellett ugyanis új kancelláriaminiszter, aki Nina Warken lett. Az átalakítás pedig folytatódott, a kancellár további minisztereket váltott le ugyanekkor úgy, hogy „Friedrich Merz csak a szűk belső körével beszélte meg a kabinetátalakítást”.

Az átalakítások váratlan hírére Bauer Bence megfogalmazása szerint

a CDU nagy, hatalmi gépezete megmozdult, tartományi szervezetek, tagozatok emelkedtek szólásra,

és még az is probléba volt, hogy bizonyos kvótáknak a kancellár a változtatások által nem felel meg.

Olyan is történt, hogy egy államtitkár a sajtóból értesült arról, hogy menesztették, de így járt a közlekedési miniszter is, de olyan elküldött vezető is van, akinek a helyére még nincs is utódjelölt, „nagy a káosz”.

„A jelenlegi mérések szerint a németek 68 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon rossz ez az átalakítás, nem fognak jól működni a dolgok, és csak 12 százalék gondolja úgy, hogy jobb lesz a kormány teljesítménye.

Ez totális csőd, és most már mindenki a szeptemberben esedékes három tartományi választást várja, ami valószínűleg rossz eredményeket hoz a CDU-nak hozni,

és akkor Friedrich Merzet valószínűleg helyettesítik a CDU/CSU-frakción belül” – fogalmazta meg várakozásait.

Friedrich Merz összességében tehát a szakértő szerint azzal küzd, hogy

• a kormány megítélése rossz
• jelentős reformot végrehajtania nem sikerült
• választási ígéretei teljesítésével hadilábon áll
• fogy körülötte a levegő a párton belül
• a híres pártfegyelem megbomolni látszik.

Bauer Bence azt sem tartja valószínűnek, hogy a Merz-kormány kitölti 4 éves ciklusát, új kormány szerinte egy konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével alakulhat, de az előre hozott választás sem kizárt, ahogy Friedrich Merz lemondása sem, vagy az, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen – az őszi tartományi választások után:

1. Szász-Anhalt „kezd” szeptember 6-án, az AfD sokak szerint abszolút többséget szerezhet és kormányt alakíthat, „és megdőlhet a tűzfal, amelyet a hagyományos pártok az AfD-vel szemben fenntartanak”
2. Berlin folytatja szeptember 20-án
3. és Mecklenburg-Elő-Pomeránia is választ ugyanekkor.

Friedrich Merz egyébként maga is nyilatkozott már erről, hogy a politikai jövője függ az AfD sorsának alakulásától.

Bauer Bence arra is rámutatott, hogy amennyiben Merz bizalmi szavazáson bukik meg, az államfő feloszlathatha a Bundestagot; ilyen történt 2024-2025 fordulóján is, amikor Olaf Scholz hasonlóan járt egy fél évig tartó procedúra végén. De a konstruktív bizalmatlansági indítványt valószínűbbnek tartja, ennek része, hogy egy eltávolítási javaslat már megnevezi az utódot is, voltaképp kancellárcseréről lenne szó, kormányváltásról nem (így jött 1982-ben Helmuth Kohl is).

Lehetséges, most esélyesnek látszó utódjelöltek:

• Hendrik Wüst (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke (az ő helyzete annyiban komplikált, hogy már készül a 2027-es tartományi választásokra, és az is, hogy a párt bal szárnyához tartozik)
• Markus Sőder (CSU) ambiciózus bajor miniszterelnök, az „örök rivális”. 2021-ben Armin Laschet ellenfele volt.

Persze az is zavarja a képet, hoy az AfD 28, a kormányzó CDU/CSU 21 százalékon áll, ami Bauer Bence szerint nehéz helyzet, ugyanakkor sok ember „nagyon fél az AfD-től”, amely „kettétörte a polgári oldalt”.

A szakértő azt a forgatókönyvet jelenleg irreálisnak nevezte, hogy CDU/CSU-AfD-kormány jöjjön létre, az hagyományos jobboldal a szociáldemokratákkal hamarabb összefoghat úgy, hogy előzőleg egy közös kancellárjelöltben megállapodik.

Más kérdés, hogy ebben a helyzetben a kormányzati struktúra kérdései is felmerülnek majd.

A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.