A mesterséges intelligencia egyes iskolákban már a tanórák előtt elemzi a diákok órai aktivitását, házi feladatait és dolgozatainak eredményeit, majd ezek alapján személyre szabott feladatsorokat és otthoni gyakorlófeladatokat állít össze. A rendszer emellett feltárja az egyes tanulók erősségeit és hiányosságait, valamint az egész osztály tanulási nehézségeit is, így segíti a pedagógusokat az oktatás megtervezésében. Az AI által készített javaslatokat a tanárok minden esetben átnézik és szükség szerint módosítják.

A technológiát több tantárgyban is alkalmazzák. Programozásórákon például a rendszer előzetesen értékeli a diákok által írt kódokat, jelentősen csökkentve a javításra fordított időt. Az így felszabaduló időt a pedagógusok egyéni fejlesztésre, óratervezésre és szakmai továbbképzésre fordíthatják. Más iskolákban a diákok generatív mesterséges intelligencia segítségével készítenek digitális avatárokat, amelyek helyi nyelvjárásban mutatják be városuk kulturális örökségét.

Az oktatási szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a pedagógusokat. A jelenlegi rendszerek még nem minden feladattípust tudnak megbízhatóan értékelni, emellett a tanárok szerepe továbbra is meghatározó a diákok értékrendjének formálásában, a kritikus gondolkodás fejlesztésében és a technológia felelős használatának irányításában. A kínai oktatási vezetés szerint a mesterséges intelligencia elsődleges célja nem a tanárok kiváltása, hanem a magas színvonalú, személyre szabott oktatás szélesebb körű elérhetővé tétele.

Kína az elmúlt években kiemelt stratégiai célként kezeli a mesterséges intelligencia fejlesztését és oktatásban történő alkalmazását. Az ország 2030-ig szóló tudományos és technológiai fejlesztési programjában az AI a legfontosabb kutatási és innovációs területek közé tartozik. A kínai fejlesztésű, nyílt forráskódú nagy nyelvi modellek – köztük a DeepSeek – egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak, különösen a fejlődő országokban.