Bár a francia szélsőjobboldal vezetőjét a bíróság 45 hónapra eltiltotta a közügyektől, ebből 30 hónapot felfüggesztett. Mivel a 2025 márciusában meghozott elsőfokú ítéletben az eltiltás azonnal végrehajtandó volt, a Marine Le Penre kiszabott 15 havi eltiltás időtartama mostanra véget ért.

Az ellenzéki politikus ugyanakkor három év börtönbüntetést is kapott, amelyből két év felfüggesztett, az egy év letöltendő pedig kiváltható házi őrizettel, elektromos nyomkövető viselése mellett. Marine Le Pen még az ítélethirdetés előtt úgy vélte, hogy egy ilyen helyzet lehetetlenné tenné a kampányolást, mivel korlátoznák a mozgását.

„Egy elnökjelöltnek teljesen szabadon kell tudni mozognia, és ez nem lehetséges, ha elektronikus nyomkövetőt visel” – mondta még szerdán Marine Le Pen az LCI hírtévében.

A politikus előzetesen jelezte, hogy az ítélet függvényében kedd este a legnézettebb országos híradóban, a TF1 kereskedelmi csatornán élőben fogja bejelenteni, hogy elindul-e a jövő évi elnökválasztáson, vagy pedig átadja a helyét a pártfogoltjának, a 30 éves Jordan Bardellának, aki 2022 óta a pártot is vezeti.

A többi, csaknem harminc elnökjelölt és a teljes politikai elit izgatottan várja a döntést, mert bár Le Pen és Bardella nagyon különböző alkat, a felmérések szerint mindketten megnyernék az elnökválasztás első fordulóját több mint 30 százalékos támogatottsággal, ha azt most tartanák. A kedd esti bejelentés és az azt követő kommentárok ezért az elnökválasztási kampány kezdetét is jelentik.

Az 57 éves Marine Le Pen a legutóbbi két elnökválasztáson, 2017-ben és 2022-ben is bejutott a második fordulóba, de ott kikapott Emmanuel Macrontól, miközben a Nemzeti Tömörülés választási eredményei évek óta fokozatosan javulnak, a szélsőjobboldali párt a 2024-es választások óta a legnagyobb frakciót adja a Nemzetgyűlésben.

A következő elnökválasztás első fordulóját 2027. április 18-án, a másodikat május 2-án rendezik.

Marine Le Pen az ítélet kihirdetése után azonnal elhagyta a fellebbviteli bíróságot, és a Nemzeti Tömörülés székházába ment, hogy egyeztessen a pártja vezetőivel. A Nemzeti Tömörülés részéről senki nem kommentálta a bíróság döntését.

Mellékbüntetésként 100 ezer eurós pénzbírsággal is sújtották a Nemzeti Tömörülés jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőjét.

Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos. Az ítéletben kimondták: a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.

A bíróság Marine Le Pen mellett 24 volt európai parlamenti képviselőt, asszisztenst, könyvelőt és a pártot mint jogi személyt ítélte el, amiért 2004 és 2016 között „rendszert” hoztak létre arra, hogy a Nemzeti Tömörülés franciaországi alkalmazottait az Európai Parlament pénzéből fizessék ki.

A vádirat szerint a legnagyobb francia ellenzéki párt az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza. A perben az ügyészek részletesen bemutatták annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az elődpártnál, a Nemzeti Frontnál, és amelynek lényege az volt, hogy „fiktív” módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak. Az ügyészség szerint ezt a "rendszert" a pártalapító, a néhai Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyta jóvá. A rendszer alkalmazása felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.