Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Kritikus helyekre jutottak el az orosz drónok Európában

Oroszország csaknem másfél éven át drónokkal térképezett fel kritikus fontosságú nyugat-európai katonai és civil infrastrukturális létesítményeket – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön bemutatott összeállításában.

A legnagyobb londoni hadászati elemzőműhely 37 oldalas jelentése szerint ez a felderítő tevékenység 2024 augusztusától 2026 februárjáig tartott, anélkül, hogy a NATO-szövetségesek bármiféle összehangolt kollektív válaszintézkedést tettek volna a légtérsértések megakadályozására.

Az intézet szerint a drónok nagy részét a szankciók megkerülésével orosz olajat szállító árnyékflotta hajóiról indították.

Az IISS szerint a berepülések 48 százalékát katonai létesítmények légterében, 18 százalékát polgári repülőterek körzetében, 26 százalékát kritikus infrastrukturális létesítmények – kikötők, energiaipari üzemek, ipari termelőközpontok – felett észlelték.

A drónok a legtöbb esetben Németország légterét sértették meg: német terület felett a vizsgált időszakban 58 berepülést jegyeztek fel. Valószínűsíthetően kémtevékenységet végző drónok repültek be például az amerikai légierő ramsteini légitámaszpontja feletti légtérbe, de láttak ilyen repülőeszközöket Ingolstadt civil és katonai célokra egyaránt használt repülőtere, valamint az Ingolstadttól ugyancsak nem túl távoli Neuburg légitámaszpont térségében is.

Belgiumban 25, Dániában 16, Hollandiában kilenc, Franciaországban nyolc, Nagy-Britanniában és Norvégiában egyaránt hét drónberepülést észleltek az IISS csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint.

Belgiumban 2024-ben egymást követték a drónok az ország észak-keleti részén fekvő Kleine Brogel légitámaszpont felett, ahol amerikai nukleáris tölteteket is tárolnak – áll a londoni elemzőintézet jelentésében.

A tanulmány szerint a hollandiai Volkel légitámaszpontján – ahol szintén tárolnak nukleáris robbanófejeket – 2025 novemberében és decemberében szintén észleltek drónokat.

Nagy-Britanniában magas technológiai fejlettségű személyzet nélküli repülőeszközök sértették meg a brit királyi légierő (RAF) Lakenheath-ben, Mildenhallban, Fairfordban és Feltwellben működő támaszpontjainak légterét.

Franciaországban a francia haditengerészet ballisztikus rakétákat hordozó, nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak támaszpontjául szolgáló Ile Longue-félsziget légterében észleltek drónokat 2025 decemberében, Dublin partjai előtt pedig az ír haditengerészet egyik hadihajója felett repültek át nagyméretű katonai drónok ugyancsak tavaly decemberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írországi állami látogatásának idején – áll az IISS jelentésében.

A londoni elemzőműhely tanulmánya szerint azonban a legaggasztóbb hasonló incidens a francia haditengerészet Charles de Gaulle nevű repülőgép-hordozójának közelében történt idén februárban, amikor a hajót egy orosz drón közelítette meg.

Jóllehet a repülőeszközt, amelyet a Zsiguljevszk orosz kémhajóról indítottak, jelzavaró eszközökkel semlegesítették, az eset mégis bizonyítja, hogy a szövetséges katonai kapacitások ellen tengerről indított személyzet nélküli repülőeszközök bevetése ma már nem elméleti lehetőség, hanem műveleti szintű realitás, és Európa nem dolgozott ki megfelelő válaszlépési stratégiát az ilyen incidensekre – fogalmaz a londoni elemzőintézet csütörtöki jelentése.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×