Infostart.hu
eur:
360.77
usd:
309.02
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Kritikus helyekre jutottak el az orosz drónok Európában

Oroszország csaknem másfél éven át drónokkal térképezett fel kritikus fontosságú nyugat-európai katonai és civil infrastrukturális létesítményeket – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön bemutatott összeállításában.

A legnagyobb londoni hadászati elemzőműhely 37 oldalas jelentése szerint ez a felderítő tevékenység 2024 augusztusától 2026 februárjáig tartott, anélkül, hogy a NATO-szövetségesek bármiféle összehangolt kollektív válaszintézkedést tettek volna a légtérsértések megakadályozására.

Az intézet szerint a drónok nagy részét a szankciók megkerülésével orosz olajat szállító árnyékflotta hajóiról indították.

Az IISS szerint a berepülések 48 százalékát katonai létesítmények légterében, 18 százalékát polgári repülőterek körzetében, 26 százalékát kritikus infrastrukturális létesítmények – kikötők, energiaipari üzemek, ipari termelőközpontok – felett észlelték.

A drónok a legtöbb esetben Németország légterét sértették meg: német terület felett a vizsgált időszakban 58 berepülést jegyeztek fel. Valószínűsíthetően kémtevékenységet végző drónok repültek be például az amerikai légierő ramsteini légitámaszpontja feletti légtérbe, de láttak ilyen repülőeszközöket Ingolstadt civil és katonai célokra egyaránt használt repülőtere, valamint az Ingolstadttól ugyancsak nem túl távoli Neuburg légitámaszpont térségében is.

Belgiumban 25, Dániában 16, Hollandiában kilenc, Franciaországban nyolc, Nagy-Britanniában és Norvégiában egyaránt hét drónberepülést észleltek az IISS csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint.

Belgiumban 2024-ben egymást követték a drónok az ország észak-keleti részén fekvő Kleine Brogel légitámaszpont felett, ahol amerikai nukleáris tölteteket is tárolnak – áll a londoni elemzőintézet jelentésében.

A tanulmány szerint a hollandiai Volkel légitámaszpontján – ahol szintén tárolnak nukleáris robbanófejeket – 2025 novemberében és decemberében szintén észleltek drónokat.

Nagy-Britanniában magas technológiai fejlettségű személyzet nélküli repülőeszközök sértették meg a brit királyi légierő (RAF) Lakenheath-ben, Mildenhallban, Fairfordban és Feltwellben működő támaszpontjainak légterét.

Franciaországban a francia haditengerészet ballisztikus rakétákat hordozó, nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak támaszpontjául szolgáló Ile Longue-félsziget légterében észleltek drónokat 2025 decemberében, Dublin partjai előtt pedig az ír haditengerészet egyik hadihajója felett repültek át nagyméretű katonai drónok ugyancsak tavaly decemberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írországi állami látogatásának idején – áll az IISS jelentésében.

A londoni elemzőműhely tanulmánya szerint azonban a legaggasztóbb hasonló incidens a francia haditengerészet Charles de Gaulle nevű repülőgép-hordozójának közelében történt idén februárban, amikor a hajót egy orosz drón közelítette meg.

Jóllehet a repülőeszközt, amelyet a Zsiguljevszk orosz kémhajóról indítottak, jelzavaró eszközökkel semlegesítették, az eset mégis bizonyítja, hogy a szövetséges katonai kapacitások ellen tengerről indított személyzet nélküli repülőeszközök bevetése ma már nem elméleti lehetőség, hanem műveleti szintű realitás, és Európa nem dolgozott ki megfelelő válaszlépési stratégiát az ilyen incidensekre – fogalmaz a londoni elemzőintézet csütörtöki jelentése.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×