Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

Bendarzsevszkij Anton: a katonai sikerek az ukrán társadalom motivációját is növelik

A kudarcok miatt az ukrán társadalomban az elmúlt években nagyon hiányzott az a pozitív kommunikáció, ami növeli a motivációt, az utóbbi hetekben azonban a támadó jellegű, sikeres ukrán hadműveletek nagy változást eredményeztek az ukrán lakosságon belül is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a társadalmi hangulatra is hatással lehet, hogy az orosz–ukrán háborúban a korábbi védekező időszak után az utóbbi időben ismét megjelentek a támadó jellegű ukrán műveletek. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, jelen helyzetben ami az egyik oldalon negatív, az a másik oldalon pozitív. Az ukrán társadalomban az elmúlt években nagyon hiányzott az a pozitív kommunikáció, ami növeli a motivációt. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy inkább kudarcok érték az ukrán népet.

Ami jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy az ukrán lakosság most már sokkal nyitottabb a kompromisszumkészségre, egyre inkább beszédtémává vált az emberek között, hogy miről lennének hajlandóak lemondani vagy milyen megállapodás megkötését támogatnák. Már tavaly is az volt érzékelhető az ukrán társadalmon belül, hogy

az előző évekhez képest sokkal többen fogadnák el a békét még olyan feltételekkel is, hogy Ukrajnának adott esetben le kellene mondania bizonyos területekről.

Bendarzsevszkij Anton szerint ez egyenes következménye annak, hogy az utóbbi időben nem tudott jelentős sikert felmutatni az ukrán hadsereg, amely az elmúlt években inkább a védekezésre szorult, nem tudott visszatámadni. Az ukrán vezetés szempontjából pedig a fő stratégia arról szólt, hogy kisebb lokális sikerek is szükségesek lennének ahhoz, hogy fenntartsák a lakosság motivációját. A szakértő felidézte, hogy

ez a célt szolgálta például a kurszki betörés is 2024 augusztusában, amikor oroszországi területre vonultak be ukrán katonák.

Meglepő módon mintegy fél éven keresztül tartották magukat. „Stratégiai szempontból nem biztos, hogy ez egy jó akció volt, hiszen a legjobban felszerelt, a legjobban felkészült katonákat használták egy olyan akcióra, ami nem ukrán területek visszaszerzéséről szólt, hanem inkább a lakosság motivációjának az erősítését célozta meg, illetve tárgyalási pozícióba akarták kényszeríteni az oroszokat” – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Az lehetett az ukránok elképzelése, hogy ha majd lemondanak a kurszki területekről, akkor az oroszok cserébe átengedik például a luhanszki vagy a zaporizzsjai területek egy részét, de ez nem jött be. Azóta viszont ilyen értelemben nem voltak ilyen pozitív fejlemények Ukrajnában. A legpozitívabb hozzáállás, amire lehetett hivatkozni, az az volt, hogy tartani kell a védekezést a fronton.

Az elmúlt hetekben azonban jelentős változás következett be.

Az ukrán haderő felbátorodott, a drónokat rendkívül hatékonyan és eredményesen veti be, és még a Krímet is folyamatosan támadja.

Ezzel együtt Bendarzsevszkij Anton szerint nincs realitása annak, hogy visszaállítható legyen a 2014 előtti állapot. Nem tartja valószínűnek, hogy az ukránok a jelenlegi helyzetben katonailag vissza tudnák szerezni a Krím félszigetet. A legfőbb akadályt az jelenti, hogy a Krím előtt vannak még olyan területek (Herszon, Zaporizzsja), amelyeknek egy része orosz kontroll alatt van.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×