Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
3d render illustration of an underwater oil pipeline . The pipes are destroyed after the explosion.
Nyitókép: Serg Myshkovsky/Getty Images

Kiderült, mi alapján emeltek vádat az Északi Áramlat felrobbantója ellen

A német szövetségi ügyészség vádat emelt az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásával gyanúsított, Szerhij Kuznyecov néven azonosított 50 éves ukrán férfi ellen – jelentette szerdán az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a Süddeutsche Zeitung és a Die Zeit című lap.

Az értesülések szerint Jens Rommel főügyész polgári energetikai infrastruktúra elleni támadással vádolja a férfit, ami a nemzetközi jog alapján háborús bűncselekményként is értékelhető, valamint robbanóanyagok felhasználásával végrehajtott robbantások elkövetésével és építmények megrongálásával.

A bűnüldöző szervek által lehallgatott, rokonokkal és ismerősökkel folytatott telefonbeszélgetések során a gyanúsított az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsról beszélt, és ezzel – a főügyészség megítélése szerint – cáfolhatatlan bizonyítékokat szolgáltatott saját maga ellen. Ezenkívül a gázvezetékek felrobbantásában való részvételre utaló bizonyítékokat a gyanúsított mobiltelefonján is találtak.

Szerhij Kuznyecov ártatlannak vallotta magát.

A nyomozóhatóságok szerint Kuznyecov vezette azt a hét fős szabotőrcsoportot, amely az Andromeda nevű vitorlás segítségével 2022 szeptemberében robbanószerkezeteket helyezett el az orosz gázt Németországba szállító balti-tengeri gázvezetékeken, amelyek a robbantás következtében használhatatlanná váltak.

A férfit tavaly augusztus végén vették őrizetbe Olaszországban, ahol a családjával nyaralt, majd november végén kiadták Németországnak, ahol jelenleg is őrizetben van.

A nyomozás során a német bűnüldöző hatóságok szakemberei az említett jachton katonai robbanóanyagok nyomaira bukkantak. Összesen hét gyanúsítottat azonosítottak, egyikük azonban, aki egy katona, időközben elesett az ukrajnai háborúban. A gyanúsítottak nyomára egyebek között a lengyel határőrség ellenőrzési adatai alapján bukkantak. itt találtak információkat Kuznyecovról is.

A német szövetségi bíróság (BGH) tavaly decemberi határozata szerint Kuznyecov a robbantások elkövetésének idején "az ukrán fegyveres erők egyik különleges alakulatának tiszti ranggal, vagyis vezetői felelősséggel rendelkező tagja volt". A BGH szerint a tettet nagy valószínűséggel „egy idegen állam megbízásából”, titkosszolgálati művelet keretében követték el. Felelősként a határozat állami szerveket említ Kijevben.

Az ARD-n megjelent cikk a gázvezetékek elleni támadás értelmi szerzőjeként Roman Cservinszki egykori ukrán hírszerzőtisztet említi. Cservinszki tagadja ezt. Bennfentesek szerint a műveletet az akkori vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij hagyta jóvá, aki szintén tagadja ezt. Az egyelőre nem világos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt előzetesen értesítette-e Zaluzsnij a műveletről. „Én vagyok az elnök, én adom ki a parancsokat” – hangoztatta egykor Zelenszkij hozzátéve, hogy „Ukrajna nem tett semmi ilyesmit, sosem cselekednék így”.

Ugyanakkor a szabotőrök az ukrajnai háború kitörését követően legitim katonai célpontot láttak a gázvezetékekben.

Szerhij Kuznyecov úgynevezett funkcionális mentességre hivatkozva kért védelmet a további büntetőeljárás alól. Ez a jogi képviselői által a fogva tartás ellen benyújtott panaszából tűnik ki. Azzal érveltek ugyanis, hogy a csővezetékek elleni támadás Oroszország elleni háborús cselekmény volt és védencük katonaként járt el, továbbá álláspontjuk szerint a nemzetközi jog szerint megengedett volt az Oroszország számára fontos infrastruktúra megsemmisítése. A BGH elutasította a panaszt.

Szerhij Kuznyecov ellen a per ősszel kezdődik a hamburgi tartományi főbíróságon.

A német hatóságok bíznak abban, hogy legalább még egy gyanúsított elleni pert is lefolytathatnak. A nyomozók szerint egy Volodimir Z. néven azonosított ukrán férfi búvárként vett részt az akcióban. A férfit tavaly szeptemberben fogták el Lengyelországban, ahol családjával élt. Egy varsói bíróság azonban megtagadta a férfi kiadatását. Az illetékes bíró azzal érvelt, hogy a gázvezetékek elleni támadás egy háború során elkövetett katonai akció volt, s kétségbe vonta Németország illetékességét is tekintettel arra, hogy a robbantásokat nemzetközi vizeken követték el.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×