A legutóbbi, 2025. október-novemberi közvélemény-kutatás óta 8 százalékponttal, 75 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU biztos pont a mai zűrzavaros világban. A magyar válaszadók ennél is nagyobb arányban – 80 százalék – gondolják így, ami a 2025 őszén készült felméréshez képest 14 százalékpontos növekedés – derül ki az Európai Parlament szerdán közzétett legfrissebb Eurobarométer felméréséből.

Az európaiak 74 százaléka tartja előnyösnek országa uniós tagságát - ez a legmagasabb arány, holtversenyben a 2025-össel -és 68 százalékuk hangsúlyosabb szerepet szánna az EU-nak a jövőben a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. A válaszadók 73 százaléka több eszközt adna az EU kezébe a globális kihívások kezeléséhez.

A világpolitikai fejlemények tükrében az európaiak egyre kevésbé derűlátóak a jövőt illetően: 58 százalékuk pesszimista, 38 százalékuk optimista ezzel kapcsolatban. Tavaly ősz óta 6 százalékponttal nőtt a borúlátók aránya. Magyarországon a világ jövőjével kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka derűlátó és 38 százaléka borúlátó, alig eltérve a 2025. novemberi adatoktól.

A válaszadók az uniós tagság legfőbb előnyét az EU béke megőrzésében és a biztonság megerősítésében játszott szerepében látják (40 százalék, 3 százalékpontos növekedés 2025 tavasza óta).

Második helyen (34 százalék) a tagállamok közötti együttműködés uniós tagságból fakadó javulását jelölték meg.

Magyarországon a megkérdezettek uniós átlagot 7 százalékponttal meghaladó 81 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az EU-s tagság. Ez a 2025. tavaszi felméréshez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. A magyar válaszadók szerint az uniós tagság leginkább az új munkalehetőségek (41 százalék) és a gazdasági növekedés (37 százalék) miatt előnyös Magyarországnak.

„A globális bizonytalanság közepette az európaiak egyre inkább a stabilitás biztos pontjaként tekintenek az Európai Unióra. A zűrzavaros világban ez a bizalom Európa legnagyobb értéke. Ehhez azonban az az egyértelmű elvárás is társul, hogy határozottan lépjünk fel annak érdekében, hogy biztonságot, jólétet és lehetőségeket teremtsünk polgáraink számára” – hangsúlyozta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Globális pozíciójának megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (39 százalék), valamint az energiafüggetlenségre (35 százalék) kellene összpontosítania, vélik a válaszadók. Az energiafüggetlenséget szorgalmazók aránya 6 százalékponttal nőtt 2025 ősze óta. Összeurópai szinten a válaszadók a harmadik helyen a versenyképesség és a gazdaság erősítését jelölték meg prioritásként.

A magyar válaszadók legnagyobb arányban (36 százalék) az energiafüggetlenséget nevezték meg olyan területként, amelyre az Európai Uniónak hangsúlyt kellene helyeznie ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban.

Ezt követi az EU egészére nézve első helyen álló védelem és biztonság (34 százalék), illetve a versenyképesség (32 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (32 százalék).

A megkérdezett európaiak 83 százaléka elégedett saját életminőségével, 17 százalékuk nem. Összességében a magyar válaszadók 79 százaléka elégedett az életminőségével, azonban a számlák befizetésében időnként nehézségekbe ütköző magyarok között ez az arány 40 százalék, míg a számlákat gyakran nehezen befizetők között 48 százalék.

A magyar válaszadók szerint a jó életminőséghez elsősorban magas színvonalú, elérhető egészségügy (49 százalék), jó anyagi helyzet (46 százalék), illetve fizikai és mentális egészség (40 százalék) szükséges.

A válaszadók 50 százaléka nem számít életszínvonala változására a következő években, viszont közel minden harmadik válaszadó (29 százalék) romlástól tart.

Mindössze 18 százalékuk vár javulást. Az életszínvonal romlásától leginkább Franciaországban (44 százalék), Portugáliában (39 százalék), illetve Ausztriában (38 százalék) és Németországban (szintén 38 százalék) tartanak.

Az Európai Parlament 2026. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian közvélemény-kutató ügynökség 2026. április 9. és május 4. között folytatta le a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 421 interjúalany személyes megkérdezésével. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.