Több száz perui férfit csábítottak az orosz hadseregbe olyan közösségi médiás hirdetésekkel és helyi toborzói ígéretekkel, amelyek jól fizető civil munkákat – például szakácsi, sofőri vagy biztonsági őri állásokat – kínáltak Oroszországban – írja a CNN híradása nyomán a Portfolio.

Konkrét példaként említenek egy 31 éves férfit, aki 2026 elején váratlanul az orosz-ukrán háború frontvonalán találta magát. Azt hitte, hogy Oroszországban szakácsként fog dolgozni a hadseregnek és megszerezheti az ország papírjait is. Áprilisban végül megszakadt vele a kapcsolat, azóta az édesanyja semmit sem tud róla.

Más családok is hasonló esetekről számoltak be, akik hetek óta tüntetnek a limai orosz nagykövetség és a perui külügyminisztérium előtt.

Egy 48 éves, egykori börtönőr szintén biztonsági őri állásra jelentkezett és emiatt utazott Oroszországba. Felesége szerint a férfi üzenetei eleinte még megnyugtatóak voltak, később azonban már éhezésről, kíméletlen kiképzésről és állandó dróntámadásokról számolt be. Utolsó üzeneteinek egyikében azt írta, szerinte háborúba vitték őket, és a helyzet maga a pokol. Március 26-án jelentkezett utoljára, bajtársai szerint később egy dróntámadásban vesztette életét. A toborzottak többsége szegény sorból származik, és keveset tud arról, mi vár rá a fronton.

A családok ügyvédje, Percy Salinas becslése szerint legalább nyolcszáz perui harcol jelenleg Oroszország oldalán. Sokukat húszezer dolláros szerződéskötési bónusz és havi háromezer-négyezer dolláros fizetés ígéretével csábították el, a pénzt azonban a legtöbben sohasem kapták meg.

A jelenség azonban nem csak Perura korlátozódik, számos fejlődő országból toboroz katonákat az orosz hadsereg.

Korábban afrikai országokból és Nepálból is rengeteg férfit küldtek a frontvonalba. Kenya külügyminisztere márciusban Moszkvába utazott, hogy emberkereskedelemnek minősítve a toborzást követelje annak leállítását, Nepál pedig megtiltotta az állampolgárainak a munkavállalási célú beutazást Oroszországba és Ukrajnába.

Peruban jelenleg 36 olyan panaszt vizsgál az ügyészség, amelyek szerint az érintetteket hamis külföldi állásajánlatokkal csábították el azért, hogy fegyveres konfliktusban való részvételre kényszerítsék őket. A perui kormány legalább 247 alkalommal kérte Moszkvától állampolgárai adatainak átadását és hazatérésük biztosítását.

Pedro Bravo, a perui külügyminisztérium munkatársa szerint viszont a kormány keze meg van kötve, mert amint a katonák aláírták a szerződésüket, gyakorlatilag elérhetetlenné válnak.