Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A videófelvételrõl készült képen füst gomolyog egy tízemeletes épületbõl, amelynek nyolcadik emeletén tûz ütött ki Antwerpen Linkeroever nevû nyugati városrészében 2026. július 1-jén. A tûzben többen életüket vesztették, a hatóságok teljesen kiürítették az épületet.
Nyitókép: MTI/AP/Joël Hendrickx

A földszinten volt a baj, a nyolcadikon keletkezett a tűz, többen meghaltak

Tűz ütött ki szerdán egy tízemeletes épület nyolcadik emeletén Antwerpenben, a tűzben hat ember életét vesztette – közölte a rendőrség információit ismertetve a Le Soir című, francia nyelvű belga napilap internetes oldalán szerdán.

A helyi rendőrség koraesti tájékoztatása szerint az Antwerpen Linkeroever kerületében kialakult épülettűzben hat ember halt meg, többen könnyebb és néhányan súlyos sérüléseket szenvedtek. Többeket kórházban ápolnak.

A napilap korábban arról írt, hogy a mentőalakulatok átkutatták a kiürített épületet további lehetséges áldozatokat keresve.

A tűzoltók korábbi elmondása szerint a tűz a Schelde folyó partján álló épület nyolcadik emeletén keletkezett, noha később kiderült, hogy a tüzet feltehetően a földszinten fellépő műszaki probléma okozta.

Antwerpen, 2026. július 1.
Sebesültet evakuálnak egy tízemeletes épületbõl, amelynek nyolcadik emeletén tûz ütött ki Antwerpen Linkeroever nevû nyugati városrészében 2026. július 1-jén. A tûzben többen életüket vesztették, a hatóságok teljesen kiürítették az épületet.
MTI/AP/Virginia Mayo
Sebesültet evakuálnak egy tízemeletes épületbõl, amelynek nyolcadik emeletén tûz ütött ki Antwerpen Linkeroever nevû nyugati városrészében 2026. július 1-jén. A tûzben többen életüket vesztették, a hatóságok teljesen kiürítették az épületet. MTI/AP/Virginia Mayo

A több mint 200 embernek otthont adó épületet teljesen ki kellett üríteni. A tűzoltóalakulatok létrás autókkal és drónokkal derítették fel a tűz fészkét, majd kezdték meg az oltást, valamint azok kimentését, akik az erkélyekre menekültek.

Az épület méretére és a tűz súlyosságára tekintettel a tűzoltóság a legmagasabb szintű operatív irányítást léptette érvénybe.

A szomszédos házakban lakó, a füstmérgezés veszélyének kitett embereknek azt tanácsolták, hogy tartsák zárva az ajtókat és ablakokat, szükség esetén kapcsolják ki a szellőzőberendezéseiket – közölte a napilap.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×