Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az Egyesült Államok Legfelsõbb Bíróságának washingtoni épülete 2024. január 4-én. A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök fellebbezést nyújtott be a legfelsõbb bíróságon az õt a választási indulásból kizáró, Colorado és Maine állam legfelsõbb bírósága által hozott döntés ellen. A két államban úgy határoztak, hogy a 2021. január 6-i eseményekben való érintettség miatt Trumpra alkalmazható az Egyesült Államok alkotmányának 14-es kiegészítése, amely zendülésben érintett választott tisztségviselõt kizár a további közhivatali pozíció viselésébõl.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Elutasította Trump egyik első intézkedést a Legfelsőbb Bíróság

Fenntartotta a születési jogon járó állampolgárság intézményét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, és elutasította Donald Trump elnök jogkorlátozásra irányuló törekvését kedden.

A bírói tanács szerint az alkotmány 14. kiegészítésének állampolgárságról szóló cikkelye világosan rendelkezik.

„Az Egyesült Államokban törvénytelenül vagy átmenetileg tartózkodó szülők gyermekei is alanyai a jogszabálynak, és így születésükkor állampolgárrá válnak a tizennegyedik kiegészítés állampolgársági cikkelyének hatálya alapján” – olvasható a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésében, amelyben azt is kimondták, hogy egy személy állampolgársági státusza nem függ szüleinek állampolgársági helyzetétől.

Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő jogi testület 5-4 arányban tartotta fenn az alkotmányos rendelkezést, ami azt jelenti, hogy két konzervatívnak besorolt bíró is az adminisztráció törekvése ellen foglalt állást.

Donald Trump elnök a 2025 januári hivatalba lépését követően első intézkedései között írta alá a születési jogon járó állampolgárság korlátozásáról szóló rendeletet, amellyel az illegálisan vagy átmeneti ideig az Egyesült Államokban tartózkodó külföldi szülők gyermekét kizárta a törvény hatálya alól.

Nagy várakozás előzte meg a Legfelsőbb Bíróság kedden kiadott rendelkezései közül a transznemű nők sportversenyeken való indulásáról szólót is. A bírói tanács ebben fenntartotta Nyugat-Virginia és Idaho állam törvényét a transznemű nők, azaz születésük szerint férfiak indulásának megtiltásáról a nők sportversenyein. A döntés szerint megfelelnek az alkotmányossági elvárásoknak azok a törvények, amelyek előírják, hogy a diáksportolók iskolai versenyeken csak a születésükkor regisztrált nemnek megfelelő kategóriákban versenyezhetnek.

Ez a határozat a szövetségi államok és transznemű sportolók közötti konkrét perekre vonatkozik, de precedensértékű, így minden további hasonló jogvitában iránymutató lesz az Egyesült Államokban.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×