Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Egy török ifjúsági szervezet felhívására tüntetnek Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata miatt az Egyesült Államok isztambuli konzulátusa előtt 2021. április 26-án. Két nappal korábban Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az egykori Oszmán Birodalomban 1915-16-ban elkövetett örményellenes mészárlásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gürel

Izrael elismert egy népirtást, kiakasztva Törökországot

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.

"Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást" - szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.

A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt.

„Sohasem késő helyesen cselekedni"

- mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.

Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában - az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején - a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.

A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.

A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.

A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.

A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.

Törökország soha nem ismerte el a népirtást.

Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.

A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×