A szakemberek statisztikai becslése szerint, amely a napi halálozási megfigyelő rendszeren (MoMo) és a hőmérsékleti adatokon alapul, a vasárnaptól szerdáig tartó időszakban legalább 212 haláleset következhetett be az évszakhoz képest szokatlan kánikula miatt.

A hőségepizód első napján, hétfőn 38-an, kedden 66-an, és az utolsó napon, szerdán 95-en halhattak meg emiatt.

Az adatok azt mutatják, hogy a halálesetek túlnyomó többsége az enyhébb hőmérséklethez szokott kantábriai partvidék mentén fekvő közösségekben történt, ahol a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás volt érvényben, és hirtelen több egymást követő napon helyenként 40 Celsius-fok felett volt a nappali hőség.

Az északi régióban fekvő Asztúria és Galicia tartományban is megfigyelték a halálesetek számának növekedését ezekben a napokban. Noha ott a hőség nem volt annyira szélsőséges, de ezeken a területek kiemelkedően magas az idős lakosság aránya, akik érzékenyebbek a magas hőmérsékletekkel szemben.

A hőség miatti halálozással kapcsolatban a El Periodico című online újság idézte Blanca Paniello közegészségügyi és klímaváltozási szakértőt, aki arról beszélt, hogy ezek a halálesetek nem mindig kapcsolódnak hirtelen eseményekhez, például a hőgutához.

A hőstressz elsődleges egészségügyi hatása a szív- és érrendszerre nehezedő kritikus terhelés – mutatott rá, kifejtve, hogy a hőmérséklet emelkedésével a szervezet megpróbálja elvezetni a felesleges hőt a szívteljesítmény növelésével és az izzadással járó folyadékvesztéssel.

Hozzátette: idős korban csökken a szervezet hőszabályozó képessége, ráadásul a már meglévő betegségek növelhetik a hőséggel kapcsolatos szövődmények kockázatát.

Az egészségügyi intézet adatai szerint az elmúlt négy napban a hőséggel összefüggésbe hozható halálesetek mintegy fele 85 év felettieket érintett.