Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Donald Trump amerikai elnök egy egészségügyi témában tartott rendezvényen a washingtoni Eisenhower kormányzati irodaépületben 2026. május 18-án, az Irán elleni amerikai-izraeli háború tûzszünete alatt. Trump a Truth Social közösségi oldalán bejelentette, hogy Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a – szavai szerint – május 19-re tervezett újabb katonai támadást Irán ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Szakértő: nem a szép beszéd az, ami meggyőzheti Vlagyimir Putyint

Évianban gyűltek össze a világ legerősebb gazdaságainak vezetői, e fórumon találkozott egymással az amerikai és az ukrán elnök, bár utóbbi eredetileg az orosszal (is) akart. Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta, Donald Trump gyakran húz váratlant, de esetében is látható, mi az, amit eredménynek lehet tartani.

Tart a G7-csúcstalálkozó a franciaországi Évianban, ott van az amerikai és az ukrán elnök is, egyeztettek is egymással.

Az InfoRádió megkeresésére Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa tisztázta:

nem a háborút lezáró konkrét javaslatok, hanem általában az amerikaiak hozzáállása az, ami visszhangot kapott, és „ez most kivételesen pozitív”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a rakétavédelmi rendszereket, a haditechnikai támogatás amerikai fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, aminek Európa fizeti a számláját.

A béketárgyalás vagy akár komoly fegyverszünet elindítása Csiki Varga Tamás szerint „alapvetően Oroszországon múlik”. Ismert, Volodimir Zelenszkij a napokban szorgalmazta, hogy Évianban találkozhasson az orosz elnökkel, de Moszkva ezt kategorikusan elutasította, ezért Donald Trumptól kért segítséget az ukrán elnök. A szakértő szerint nem is biztos, hogy hiába, bár azt, hogy európai területen találkozzon az orosz és az ukrán elnök, nehezen tudja elképzelni

  • akár a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa miatt,
  • akár az általános biztonsági helyzet miatt.

Ráadásul aligha akarhat ilyen csúcstalálkozót most Oroszország.

„A nyomásgyakorlás lehet politikai, diplomáciai, illetve gazdasági. Ez az, amivel egyébként Trump tavaly is próbálkozott. Önmagában nem a szép beszéd az, ami meggyőzheti Vlagyimir Putyint, ennek megfelelően komoly kételyek vannak, hogy lesz-e ilyen találkozó. Hogy ukrán részről ezt most forszírozzák, annak alapvetően az az oka, hogy a két ország folyamatosan égeti az erőforrásait, és nyilván Ukrajnának nem lenne hátrány, ha lezárnák valahogy a háborút” – szögezte le.

Az elmúlt hónapokban egyébként elvitte az amerikai fókuszt az iráni konfliktus. Hogy most mi lesz e téren, arról a szakértő azt mondta: ugyan a helyzet nem lett sokkal jobb, de – noha Donald Trump ugyanolyan kiszámíthatatlan, mint volt – ha az amerikai elnök végig ott marad a G7-csúcson, már az is előrelépés a tavalyi évhez képest, amikor az iráni háború miatt távozott onnan.

Irán kapcsán Trump egyébként élesnek mondható bírálatokat fogalmazott meg Izraellel szemben, de Csiki Varga Tamás szerint ez nem visz el majd törésig.

„Amerika tárgyalási potenciálja abban áll, hogy a legkomolyabb támogatója Izraelnek, mind haditechnikai és katonai, mind a tényleges szállítások oldalán. De itt

nagyon szétváltak a stratégiai érdekek. Benjamin Netanjahu nem akarja befejezni ezt a háborút,

sőt Libanonban akarja folytatni a területfoglalást védőövezet kialakításával, ami teljes mértékben alááshatja az iráni-amerikai tárgyalásokat, ennek viszont Trump érthetően nem örülne” – fejtegette.

Arra a trumpi mondatra, hogy „a Hezbollahhal inkább Szíria foglalkozzon”, úgy reagált, hogy ugyan a régi Aszad-rendszerben még voltak amerikai-szír kapcsolatok, mára ezek szinte lenullázódtak. Értékelése szerint Trump részéről ez ötletelés volt, igazából távolodna a térségbeli konfliktusoktól, amennyire tud.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×