Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Emberek egy légicsapásban súlyosan megrongálódott lakóházban Teheránban 2026. március 15-én, bõ két héttel az Irán elleni amerikai-izraeli hadmûvelet kezdete után.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Irán víz- és energiaellátási infrastruktúrájában keletkezett súlyos károkról számolt be

Az amerikai-izraeli légitámadások következtében az iráni víz- és energiaellátási infrastruktúrában keletkezett súlyos károkról számolt be vasárnap az iráni energiaügyi miniszter Teheránban.

Abbász Aliabadi, akit az Isna helyi hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a támadások több tucat vízszállító és -tisztító létesítményt érintettek, és a kritikus ellátóhálózatok egyes részeit megsemmisítették”. Hozzátette: a károk helyreállítására irányuló munka már folyik.

Szombat este Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti az iráni erőműveket, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg újra a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost.

A forgalom ebben a létfontosságú szorosban, amelyen a világ olajtermelésének 20 százaléka halad át, a háború kezdete óta gyakorlatilag leállt.

Az iráni erők több hajót is megtámadtak, azzal az indokkal, hogy nem tartották tiszteletben a szoros használatától eltérítő figyelmeztetéseket.

Trump kijelentéseire Irán azzal fenyegetőzött, hogy az egész régió energiaipari infrastruktúráját és sótalanító létesítményeit célba veszi.

A közel-keleti kritikus infrastruktúra és energetikai létesítmények „visszafordíthatatlanul megsemmisülhetnek”, amennyiben iráni erőműveket támadnának meg – fejtette ki Baker Kalibaf, az iráni parlament elnöke vasárnap az X közösségi oldalon megjelent hozzászólásában.

Kalibaf szerint a regionális infrastruktúra „jogos célponttá” válna, ha Irán létesítményeit támadnák, és az iráni megtorlás egy időre emelné az olaj árát.

Az iráni hadsereg már korábban kijelentette, hogy ha támadás éri üzemanyag- és energiaellátó létesítményeit, akkor az egész régióban célba veszi az Egyesült Államokhoz kapcsolódó energiainfrastruktúrát – jelentette a Fars helyi hírügynökség.

Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított offenzívát Irán ellen, megölve először az Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjét, és háborút robbantva ki, amely azóta kiterjedt az egész Közel-Keletre.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×