Infostart.hu
eur:
365.57
usd:
321.46
bux:
0
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende
室外天然气连接管道法兰
Nyitókép: BIN WANG/Getty Images

Moszkva erős felszólítást küldött Kijevnek

Ukrajnának feltétel nélkül fel kell hagynia az orosz gázexport kompresszorállomásai elleni támadási kísérletekkel, valamint más országok energiaügyi zsarolásával – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak.

„Az ukrán, a kijevi rezsimnek feltétel nélkül le kell állítania ezeket a meggondolatlan cselekményeket” – kommentálta a Kreml szóvivője Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezeték kompresszorállomásai elleni dróntámadásokat.

„Emellett feltétel nélkül le kell állítania más országok, köztük az Európai Unió tagállamainak energetikai zsarolását is”

– tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján pénteken közzétett állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezeték támadásával Kijev megpróbálja aláásni Moszkva megbízható energiaellátói pozícióját, és el akarja érni, hogy az ukrajnai válság továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában maradjon. Zaharova szerint a vezetékek elleni támadásokkal Kijev a vezető nyugati országok érdekei ellen cselekszik.

A szóvivő azt írta, hogy az ukrán fél a Földközi-és a Fekete-tenger nemzetközi vizein „terrortámadásokat” hajtott végre orosz és külföldi tankerhajók, valamint a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) létesítményei ellen. A diplomata fogalmazása szerint az, hogy az ukrán fegyveres erőknek a vezetékek elleni támadása időben egybeesett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én, Mark Rutte NATO-főtitkárral és Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott londoni találkozójával, „akaratlanul is arra a gondolatra vezet, hogy kik a támadás valódi haszonélvezői, akiknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy megakadályozzák az ukrajnai válság tartós rendezését az alapvető okok kiküszöbölése révén, a 2025. augusztus 15-én Alaszkában megtartott orosz–amerikai csúcstalálkozón elért megegyezések szellemében”.

Azzal kapcsolatban, hogy Európa elfordul az orosz energiaforrásoktól, Peszkov pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy

a kontinens kormányai „a saját lábukba, pontosabban választóik lábába lőnek. Már most nyilvánvaló, hogy az európai választók nem fognak tovább ezekre az emberekre szavazni, ez már most is egyértelmű.”

Arról a lehetőségről szólva, hogy Oroszország teljesen kivonulhat az európai energiapiacokról, azt mondta, hogy Moszkva „azt fogja tenni, ami leginkább megfelel érdekeinek”, és teljes mértékben átirányítja energiaforrásainak értékesítését az új, növekvő piacokra, ha egyértelművé válik, hogy azok a vonzóbbak.

Nem kívánt elemzésbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy Európa vajon miért kerüli amerikai szövetségesének megsegítését Irán ügyében, miközben egyúttal támogatja az ukrajnai konfliktus folytatását. „A legfőbb kérdésünk hozzájuk az, hogy miért hagyták, hogy gyakorlatilag közvetlenül belekeveredjenek az Ukrajna körüli konfliktusba, miért van erre szükségük?” – mondta.

Peszkov szerint továbbra is tisztázatlan, miért támogatják az európai országok minden elképzelhető módon az ukrajnai konfliktus folytatását, ahelyett, hogy mindent megtennének a békés rendezés érdekében.

Címlapról ajánljuk
Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint a kormányok továbbra is túl lassan mérséklik a költségvetési hiányokat, miközben a magas kamatok és a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a kockázatokat. A globális gazdasági folyamatokról és a magyar államadósság helyzetéről Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt az InfoRádióban.

Baka András: ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie

Az ENSZ bizalmi válságban van, és túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat - jelentette ki Baka András köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán elmondott beszédében.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×