Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Donald Trump amerikai elnök két amerikai katonai kitüntetési ünnepségén a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2026. március 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

„A közel-keleti térség történetének egyik leghatalmasabb bombázását” jelentette be Donald Trump

Az amerikai egységek több katonai célpontot semmisítettek meg az Iránhoz tartozó Harg-szigeten – jelentette be péntek este Donald Trump amerikai elnök, és iráni olajinfrastruktúra elleni támadásokat helyezett kilátásba, amennyiben Teherán nem engedi át a hajókat a Hormuzi-szoroson.

Trump a Truth Social közösségi médiában tett bejelentése szerint az Egyesült Államok közel-keleti műveletekért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) „a közel-keleti térség történetének egyik leghatalmasabb bombázását” indította a Perzsa-öbölben fekvő sziget ellen, amelyen egyébként az iráni nyersolaj-export mintegy 90 százaléka megy keresztül.

„Irán semmit nem képes megvédeni, amit meg akarunk támadni” – tette hozzá az elnök, egyúttal megismételte azt is, hogy a síita állam soha nem tehet szert nukleáris fegyverekre, és nem jelenthet fenyegetést egyetlen térségre – beleértve az Egyesült Államokat és a közel-keleti régiót – sem.

Hozzátette: az olajinfrastruktúra ellen egyelőre nem intéztek támadást, azonban ez azonnal megváltozik, ha Irán akadályozza a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson keresztül.

Egy másik bejegyzésében az elnök kijelentette, Irán „le van győzve és tárgyalni akar”, ám hozzátette: nincs olyan alku, amely elfogadható lenne.

A Fársz iráni hírügynökség mindeközben azt jelentette, több mint 15 robbanás történt Harg szigetén az amerikai támadás során. A hírügynökség tudomása szerint a támadásokban a légvédelem, egy haditengerészeti támaszpont és repülőtéri létesítmények voltak érintettek, az olajinfrastruktúra azonban nem sérült.

Teherán ugyanakkor elutasította Trump azon kijelentését, amely szerint Washington megsemmisítette volna az ország haditengerészetét és légierejét, Mohammed Akbarzadeh, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének egyik parancsnoka pedig rámutatott arra, hogy amennyiben így lenne, Irán nem tudná lezárva tartani a Hormuzi-szorost.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Szerda hajnalban teljes lett a 2026-os világbajnokságnak a 48-as mezőnye – írjuk optimistán. A helyek elkeltek, de, persze, nem tudjuk, mit hoz a következő nagyjából két, két és fél hónap a világpolitikában. Mindenesetre az megvan, hogy a három rendező ország gárdája mellett mely csapatok harcolták ki a vb-részvételt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Az iráni háború szombaton a 36. napjába lépett, és nem látszik, hogy a konfliktus hamar deeszkalálódhatna. Iráni és amerikai források szerint két amerikai harci repülőgép is odaveszett az iráni és az öbölbeli műveletek során. Az egyik, Irán felett lelőtt F-15E kétfős személyzetéből az egyik katonát kimentették, a másik után tovább folyik a kutatás, miközben Teherán látványosan propagandatémává tette az ügyet. Közben újabb iráni rakéta- és dróntámadások érték Izraelt és a Perzsa-öböl térségét, miközben Washingtonban a háború finanszírozása körül is láthatóvá váltak az első komolyabb politikai repedések. Eközben az első nyugati hajó, egy francia olajtanker átjutott a Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×