Az Epstein-ügy londoni hullámai szerdán egy időre a háttérbe szorították az iráni háború híreit a szigetországban. A média azzal foglalkozott, hogy hiába óvták határozottan Sir Kier Starmer miniszterelnököt, ő csak azért is kinevezte washingtoni nagykövetnek Peter Mandelsont, a brit politika veterán manipulátorát.
Az ismét nyomás alá került kormányfő egy nappal később szokatlan lépésre szánta el magát: bocsánatot kért az Epstein-botrány áldozataitól és azt mondta: ő hibázott Lord Mandelson kinevezésével (aki, ha nincs a botrány, népszerű lenne, amiért el tudta érni Donald Trumpnál, hogy minimális védővámmal sújtsa a brit termékeket).
Kedden az korbácsolta fel a kedélyeket, hogy kiadták azokat a kormányzati anyagokat, amelyek szerint, Starmer figyelmen kívül hagyta a diplomáciai kinevezés előtti figyelmeztetéseket tanácsadói és a külügyminisztérium részéről, hogy Mandelson személye „reputációs” kárt okozhat a brit kormánynak. A most kiadott, több, mint 100 oldalnyi irat az úgynevezett „Mandelson-akták” első része. A másikat a volt nagykövet ügyében folyó nyomozás miatt egyelőre lakat alatt tartják.
Starmer úgy fogalmazott: ő követte el a hibát – és ő kér bocsánatot Epstein áldozataitól.
Az ügy azért különösen kényes, mert a kormányfő korábban elismerte: már a kinevezés idején tudta, hogy Mandelson és a pedofíl bűncselekmények miatt börtönbe került Jeffrey Epstein kapcsolata még Epstein elítélése és első szabadulása után is folytatódott.
Az, hogy Starmer mindezek ellenére a kinevezése mellett döntött, újabb botránnyal fenyeget. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy megpróbálja eltitkolni a teljes igazságot. A tory vezető szerint több fontos dokumentum hiányzik az iratok közül, köztük azok a jegyzetek is, amelyekben a miniszterelnök saját megjegyzéseit rögzíthette a kinevezési folyamatról.
A most nyilvánosságra hozott iratok egy másik vitatott részletre is rávilágítanak: Mandelson távozása után közel félmillió fontos végkielégítést kért a brit kormánytól.
Végül 75 ezer fontnyi összeget kapott, mert a külügyminisztérium attól tartott, hogy nyilvánosan bírálni fogja a kormányt.
A brit kabinet több tagja elismerte: a kinevezés komoly károkat okozott a kormány szavahihetőségének. A miniszterelnök szövetségesei szerint ezért most felülvizsgálhatják a jövőbeni diplomáciai kinevezések ellenőrzési rendszerét is. A politikai nyomás azonban tovább nő. Az ellenzék és a Munkáspárt egyes regionális vezetői már a miniszterelnök lemondását is felvetették.
Keir Starmer viszont kitart és reméli, hogy a bocsánatkéréssel sikerül átvészelnie a mostani vihart.







