Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök sajtóértekezletet tart a tokiói kormányfõi rezidencián 2026. január 19-én. Takaicsi bejelentette, hogy január 23-án feloszlatja a parlamentet és elõrehozott választásokat ír ki. A hivatalos kampány január 27-én kezdõdik a várhatóan február 8-án tartandó voksolásra, amelyen a szavazók az alsóház 465 képviselõjét választják meg. A 64 éves politikus 2025. október 21-én lett Japán elsõ nõi kormányfõje.
Nyitókép: MTI/AP/ZUMA pool/Rodrigo Reyes Marin

Élesen bírálta Kínát a régi-új japán kormányfő első nagy beszédében

Erős és virágzó Japánt ígért pénteki beszédében a szigetország miniszterelnöke, aki egyúttal azt is elmondta, erősíteni fogja hazája védelmi kapacitásait Kínával szemben és „megnyomja a növekedés gombját”.

Takaicsi Szanae kétszeresen is történelmet írt: ő Japán első női kormányfője, és miután feloszlatta a parlamentet és újra megnyerte a választást, ő az első a szigetország történetében a második világháború óta, aki kétharmados többségre tett szert a parlamentben.

Parlamenti beszédében Takaicsi Szanae bírálta Kínát, amely szerinte egyre erőteljesebben törekszik a status quo egyoldalú megváltoztatására a Kelet-kínai-tenger és a Dél-kínai-tenger térségében, miközben Japán környékékén is kiterjeszti katonai tevékenységét.

Úgy vélte, hazája a második világháború óta nem tapasztalt súlyú biztonsági helyzettel néz szembe, Kína mellett pedig Észak-Koreát és Oroszországot is megemlítette ezzel összefüggésben.

A szigetország védelmi kapacitásaival kapcsolatban a kormányfő leszögezte: idén a japán védelmi politika három kulcsfontosságú, 1967-ben elfogadott alapelvét is felül akarja vizsgálni, egyebek között megvitatná azt a, a második világháború lezárása után önként vállalt, majd jogilag is rögzített fegyverexport-tilalmat, amely megtiltja Tokiónak, hogy halálos fegyvereket adjon el más országoknak.

A három alapelv a második világháborús fegyverletétele óta a szigetország kül-és biztonságpolitikájának sarokköve. Takaicsi viszont már tavaly ősszel a védelmi kiadások növelésének fontosságát hangsúlyozta: ennek értelmében Tokió két évvel a kitűzött határidő előtt elérné, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelmi célokra fordíthassa.

A kormányfő emellett azt is elmondta, szeretné felgyorsítani az alkotmány reformjáról szóló egyeztetéseket, amelyek a többi között japán fegyveres erők státuszának változtatását célozzák.

Japán 1947-ben elfogadott alkotmányának kilencedik cikke kimondja, hogy az országnak nem lehet hadserege, hanem csak „önvédelmi ereje”. Ez a fegyveres erő megalakulása óta nem vett részt tényleges harci cselekményekben, legfeljebb külföldi békefenntartó bevetésekben.

Takaicsi azonban tavaly novemberben már felvetette azt is, hogy kormánya esetleg katonailag is beavatkozna Tajvanon, amennyiben Kína megtámadná a szigetet. A japán–kínai viszony súlyosan megromlott azóta.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×