Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
316.36
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Friedrich Merz német kancellár a 62. nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára érkezik Münchenben 2026.  február 13-án. Az idei fórumot február 13-15. között rendezik a bajor fõvárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Lesújtó képet festett a transzatlanti kapcsolatokról a német kancellár

Történelmi időkben történelmi konferenciát nyitott meg pénteken délután Friedrich Merz. A bajor főváros immár 62. alkalommal házigazdája a Müncheni Biztonsági Konferenciának, amelyen mintegy 120 ország képviselteti magát. Beszédében a német kancellár a transzatlanti kapcsolatok válságára utalt, és ennek kapcsán az európai összefogás szükségességét emelte ki. Beszélt a franciákkal folytatott nukleáris témájú megbeszélésekről is.

A háromnapos konferenciára több mint 60 ország állam- és kormányfője, számos külügy- és védelmi miniszter, továbbá civil szervezetek és a tudományos élet képviselői jelezték részvételüket. A hangsúly ugyanakkor a kül- és a biztonságpolitikán van, különös tekintettel az elmúlt években meggyengült transzatlanti kapcsolatok jövőjére.

Ez, továbbá az ukrajnai orosz háború nyomta rá bélyegét a konferencián vendéglátóként most debütáló, hivatalába tavaly májusban beiktatott német kancellár beszédére is. Merz szerint egy új olyan új világrend alakult ki, amelyben a nagyhatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok igyekeznek átvenni az irányítást

A kancellár az erős Európa szószólójaként az összefogás, az önálló védelmi képesség erősítését sürgette.

Figyelmeztetett arra, hogy a szabadság veszélyben van a nagyhatalmak által formált világban. „Szabadságunk nem egyszerűen adott, de veszély fenyegeti” – fogalmazott a kancellár, aki szerint a szabadság megvédése érdekében készen kell állni a változásra és áldozatokat kell hozni.

A transzatlanti kapcsolatok súlyos válságban vannak, a korábbi értékközösségről immár nem lehet beszélni. Az európaiak úgy érzik, hogy „Amerika elárulta őket” – jelentette ki, és ennek kapcsán mindenekelőtt a Trump-kormányzatra utalt.

Merz szerint ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti a transzatlanti partnerség végét.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban „új kezdetre” van szükség, mégpedig egy erős és nagyrészt független európai pillérrel

– jelentette ki.

Merz felszólította Washingtont, hogy „állítsa helyre és élessze újra a bizalmat” a nagyhatalmi politika veszélyes új korszakában, figyelmeztetve, hogy az Egyesült Államok nem boldogulhat egyedül, miközben a régi globális rend összeomlik – tudósított a Reuters.

Arról is beszélt a német kancellár, hogy bizalmas tárgyalásokat kezdett a francia elnökkel egy közös európai nukleáris elrettentő rendszer létrehozásáról. „Mi, németek, betartjuk jogi kötelezettségeinket. Ezt szigorúan a NATO-n belüli nukleáris szerepünkbe ágyazottnak tekintjük. És nem fogjuk megengedni, hogy eltérő biztonsági övezetek alakuljanak ki Európában” – közölte.

Ezzel összefüggésben – mint a német portálok idézték – „a szabadság programját” mutatta be. Annak célja, hogy utat mutasson Európa „nagyobb függetlenségéhez”. Tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az európai katonai erő növelésére, és mindezzel összefüggésben egy erősebb globális partnerség kialakítására.

A konferencia másik fő témájára, az ukrajnai orosz háborúra utalva elítélte Oroszországot, és állást foglalt Ukrajna további támogatása mellett. Továbbra sem erősítették meg ugyanakkor, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a konferencia szombati napján.

Rendkívülii érdeklődés előzi meg az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szombat délelőttre tervezett beszédét. Elemzők azt remélik, hogy a mérsékeltnek tartott külügyminiszter a transzatlanti kapcsolatok javítása mellett foglal állást. Rubiót Merz külön és láthatóan szívélyesen üdvözölte.

Az előzményekhez tartozik, hogy a tavaly februári konferencián az Egyesült Államokat képviselő J. D. Vance alelnök a transzatlanti partnerség jegyében a diplomáciában szokatlan bírálatokkal illette Európát és ezen belül a házigazda Németországot is

Mint ahogy várható az is, hogy többek között beszédet mond Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×