A belgiumi Bilzenben megkezdődött az Európai Tanács tagjainak informális ülése csütörtök délelőtt, a csúcstalálkozó napirendjén az egységes piac megerősítése, a gazdasági függőségek csökkentése és az Európai Unió versenyképességének javítása szerepel.

Mint az ezt körülvevő helyzetet értékelve Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője elmondta,

3-4 évtizeddel ezelőtt az európai gazdaságnak a globális GDP-ből 25-30 százalékos részesedése volt, ez azonban 20 százalék körüli arányra csökkent,

míg az Egyesült Államok meg tudta őrizni az elmúlt 3-4 évtizedben a körülbelül 25 százalékos gazdaságiteljesítmény-részesedését.

„A globális délnek nevezett régiók jelentős gazdasági felzárkózáson mentek keresztül, de ez még nem ok arra, hogy az európai gazdaság súlya csökkenjen az elmúlt bő fél évszázadban. Ennek a gazdasági súlyvisszaesésnek a legfőbb oka az, hogy az európai gazdaság egyre kevésbé versenyképes” – hangsúlyozta.

A versenyképességnek szerinte számos eleme van; igaz az európai gazdaságra, hogy

• a vállalatok sokkal magasabb energiaárakat fizetnek a fő gazdasági riválisokkal, tehát az amerikaiakkal vagy a kínaiakkal szemben
• az európai gazdaság adminisztrációs és bürokratikus terhei sokkal magasabbak
• a túlszabályozottság is rendkívüli módon hátráltatja a gazdasági fejlődést
• munkaerőhiány jellemzi
• túl magasak az adók
• az innováció terén is igen jelentős lemaradás van.

Ha csak egy elemen kedvező irányban változtatnak, az szerinte már egy kedvező lépés lenne, de a versenyképességi hátrány lefaragásához az összes komponenst javítani kell. Érdekesnek nevezte viszont, hogy az Európai Parlament pártcsaládjai között konszenzus van abban, hogy a szabályozásokat, különböző vállalati előírásokat, bürokratikus terheket csökkenteni kell.

Emlékeztetett, 2024 novemberében az Európai Unió soros magyar elnöksége során elfogadtak egy Budapest Deklaráció nevű dokumentumot, pontjainak jelentős része a szabályozások lazításával foglalkozott.

„A budapesti csúcstalálkozó óta eltelt szűk másfél év, és nem sikerült érdemben csökkenteni az Európai Bizottságnak és az EP-nek sem az európai vállalatokat érintő szabályozások terhein” – figyelmeztetett.

Közben vannak olyan kritikus területek, mint a mesterséges intelligencia, a start-upok vagy akár az űripar, ahol elvileg Európa akár komolyabb eredményeket is elérhetne, de még itt is lemaradás van. Ezen ágazatok mellett Horváth Sebestyén még megjelölte a zölt átállást és az e-autó iparát is.

Elsődlegesen szerinte az a baj, hogy az EU-nak nincs lehetősége pozitív ösztönző alkalmazására, ehelyett egyenesen negatív ösztönzőket, szankciókat vet ki az érintett vállalatokra, ha azok nem tudják teljesíteni az előzetesen meghatározott, tervszerűen meghatározott flottaszintű károsanyagkibocsátás-csökkentési terveket.

„Ha egy európai gépjárművállalat nem tudja megfelelő mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, akkor jelentős, éves szinten akár több 10 milliárd eurós büntetést kell befizetnie az Európai Unió költségvetésébe.

Ezzel szemben Kínában, illetve az Egyesült Államokban minden egyes évben büntetés helyett támogatások jönnek, tízmilliárd dolláros nagyságrendben.

Ez is jelentős különbség az ösztönzők, illetve a támogatási rendszerek között, az egyik fő ok, ami az európai versenyképesség hanyatlását is okozza” – nyomatékosította.

A munkaerő-piaci lábra kitérve elmondta, igaz, hogy Európa népességtömege immár évtizedek óta csökken, de még mindig áll az európai munkaerőre, hogy akár az amerikaihoz, akár a keletihez képest képzettebb, a legmagasabb végzettséggel rendelkező munkaerő.

Az európai gazdaságot és munkaerőpiacot a természetes népességfogyás, illetve az elöregedés mellett az agyelszívás is rendkívüli módon érinti; minden évben több százezer európai munkavállaló költözik az Egyesült Államokba vagy délkelet-ázsiai országokba, ami olyan probléma, amit nem lehet a bevándorlással orvosolni Horváth Sebestyén szerint.