Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszországba újonnan akkreditált nagykövetek megbízóleveleinek ünnepélyes átvétele alkalmából a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2026. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Ramil Szitdikov

Vlagyimir Putyin elmondta, mire engedné használni a befagyasztott orosz pénzeket

Az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket a harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására lehetne felhasználni az orosz-ukrán békeegyezmény megkötése után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén.

Az államfő közölte, hogy ennek lehetőségét az amerikai kormányzat képviselőivel is meg fogják vitatni. Megerősítette, hogy Steven Witkoff és Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik, hogy folytassa a párbeszédet Ukrajnáról.

A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozandó béketanácsról szólva Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig is támogatta a nemzetközi stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és az orosz külügyminisztérium meg fogja vizsgálni a testülethez való csatlakozásra vonatkozó meghívást, konzultál majd szövetségeseivel, és Moszkva ezt követően válaszol majd. Megköszönte amerikai hivatali partnerének az invitálást.

Putyin szerint a béketanács létrehozása elsősorban a közel-keleti rendezésre és a palesztin kérdés megoldásának keresésére irányul. Úgy vélekedett, a legfontosabb az, hogy a „gázai folyamat” kedvezően hatást gyakoroljon a közel-keleti konfliktus rendezésére. Az orosz vezető, aki a tervek szerint csütörtökön fogadja Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hangsúlyozta, hogy a palesztinok érdekeit figyelembe kell venni a Gázai övezet újjáépítésénél. Bejelentette, hogy Oroszország kész egymilliárd dollárt adni a Béketanácsnak az Egyesült Államokban befagyasztott pénzeszközökből.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Grönlanddal kapcsolatos amerikai szándékok nem érintik Oroszországot, az ügyet Washington és Koppenhága fogja megoldani. „Egyébként Dánia mindig is gyarmatként tekintett Grönlandra, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele. De ez már egy másik kérdés” – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy a Dán Királyságnak van tapasztalata területek eladásában az Egyesült Államoknak: 1917-ben a Virgin-szigeteken adott túl. Az Egyesült Államoknak a cári Oroszország által eladott Alaszka példájára hivatkozva úgy vélekedett, hogy Grönland ára mai értéken meghaladhatja a 200-250 millió dollárt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×