Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Magyar Honvédség egyik KF 41 Lynx gyalogsági harcjárműve
Nyitókép: Rheinmetall

Háborúba mennek a Lynx lövészpáncélosok

A Magyar Honvédség által is használt, KF41 Lynx harcjárművek első példányait még ebben a hónapban átveheti az ukrán hadsereg – jelentette be a Rheinmetall.

A német hadiipari vállalat külön kiemelte, hogy eddig csak a járművek kiértékelése folyt Ukrajnában, de még egyetlen Lynxet sem vetettek harcba. A tavalyi év végén kötött megállapodás értelmében az első öt lövészpáncélost ajándékba adja a német kormány.

A Rheinmetall azt reméli, hogy ez a szállítás megnyithatja az utat egy nagyobb, több tíz millió eurós megrendelés előtt.

Sajtóértesülések szerint arról is szó van, hogy a német cég gyárat épít Ukrajnában, és a KF41 lövészpáncélosok egy részét már helyben fogják összeszerelni.

Az Army Recognition szerint az eddigi próbák elsősorban arra szolgáltak, hogy az ukrán hadsereg igényeinek megfelelően alakíthassák ki a járműveket. Ezt a szaklap szerint nyilván megkönnyíthette, hogy az oroszokkal évek óta harcoló csapatok már rengeteg tapasztalatot szerezhettek más, nyugati lövészpáncélosokkal, mint például az amerikai M2 Bradleyvel, a svéd CV 90-nel, vagy a szintén német eredetű Marder harcjárművekkel.

Szakértők külön kiemelik, hogy a KF41-es védettsége a feladat veszélyességétől függően skálázható, vagyis kiegészítő elemek felszerelésével növelhető. A fejlesztők nagy figyelmet szenteltek a drónok és az aknák elleni védelemre is. Ezt egy aktív rendszer segíti, amely a felülről érkező támadásokat is képes elhárítani. Ugyanakkor a jármű fő fegyvere, a 30 milliméteres gépágyú, képes olyan lőszereket tüzelni, amelyek egy bizonyos, előre beállított távolságban felrobbannak és repeszfelhőt szórnak szét. A közeledő drónok vagy alacsonyan szálló repülőgépek, helikopterek ellen ez rendkívül hatékony lehet. De a fedezékek mögött vagy a lövészárkokban meghúzódó ellenséggel szemben ugyancsak eredményesen használható.

A Lynx harcjárművek a harckocsikkal is szembeszállhatnak, mert alkalmasak arra, hogy páncéltörő rakétákat indítsanak ellenük. Úgy tudni, az ukránoknak főleg az tetszik a KF41-ben, hogy tágas belső terében, védetten tudja az ellenséges állások közvetlen közelébe vinni a támadó gyalogságot, mialatt a saját fegyvereivel pontos és rendkívül pusztító tűztámogatást ad neki.

Védelemben pedig a Lynx egyfajta vadászharcot vívhat.

Érzékeny felderítő műszereivel már nagy távolságból kiszúrhatja a támadókat, akikre aztán precíz tűzcsapásokat mérhet, méghozzá olyan messziről, ahonnan az ellenség legtöbbször még nem tud visszalőni. Az ilyen harceljárást nagyban segíti a jármű mozgékonysága, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy sikeres ellentámadást követően gyorsan tüzelőállást változtasson.

A hamarosan Ukrajnába érkező első öt Lynx nyilván nem fogja megváltoztatni a háború menetét. A Rheinmetall viszont abban bízik, hogy a harctéri tapasztalatok egyrészt további – méghozzá nagy mennyiségű – megrendeléshez vezethetnek, másrészt jelentősen hozzájárulnak a Lynx továbbfejlesztéséhez, illetve újabb külföldi vevőket nyerhetnek meg. Hiszen egy fegyver számára nincs jobb reklám annál mint, hogy már éles harchelyzetben is bevetették és ott kitűnően helyt állt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×