Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Dzsu Tien kanyi drónanyahajó.
Nyitókép: Chinese internet via X

Már repül a kínai drónanyahajó, és félelmetes dolgot tud – videó

Új fejezet nyithat a hadviselésben a kínai hadsereg drónhordozója, amely főszereplője lehet a robotok tömeges harcának.

Pekingben hivatalosan is bejelentették, hogy sikeresen végrehajtotta első repülését az AVIC cég Dzsu Tien nevű hatalmas drónja. A világ legnagyobb repülő robotja akkora, mint egy business jet, és 6 tonnányi terhet képes magával vinni a szárnyai alatti függesztési pontokon, illetve a törzsben kialakított jókora bombakamrában.

A fegyverek lehetnek földi vagy vízfelszíni célokat támadó rakéták, robotrepülőgépek, de a gép hordozhat elektronikai zavaró konténereket is. Ám a fő feladata az, hogy drónrajokat szállítson és azokat az ellenség légvédelmének hatókörén kívül indítsa útjukra.

A kínai drónhordozó robot nagyjából akkor, mint a Magyar Honvédség  Dassault Falcon 7X repülőgépe. Kép: Chinese internet via X
A kínai drónhordozó robot nagyjából akkor, mint a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X repülőgépe. Kép: Chinese internet via X

A csapatokban támadó robotok több szempontból is rendkívüli kihívást jelentenek még a legkorszerűbb, többrétegű légvédelmi rendszerek számára is. Egyrészt azért, mert a dróncsapatokat a földi irányítástól független, mesterséges intelligenciával támogatott vezérlőrendszer navigálja a célpontok felé. Így nem is hatásos ellenük az elektronikai zavarás.

Másrészt a robotok nemcsak együtt repülnek, hanem össze is dolgoznak, vagyis folyamatosan tájékoztatják egymást a veszélyhelyzetekről, elosztják maguk közt a feladatokat, és képesek átvenni a sérült vagy elpusztított társaik szerepét. Ami pedig talán a legfontosabb: olcsón, nagy sorozatban gyártható eszközök, amelyek ellen hamar elfogynának a drága, lassan előállítható rakéták.

Ráadásul a kínaiak a drónok és az anyahajó közötti kommunikációhoz kvantumalapú kapcsolattartást fejlesztettek ki, ami gyakorlatilag lehallgathatatlan és a zavarása sem igazán megoldott. A Dzsu Tien persze méreténél, a lassú mozgásánál fogva könnyű célpont lehetne, de nem is arra tervezték, hogy észrevétlenül hatoljon be az ellenséges vonalak mögé.

A lomha drónhordozók napokon keresztül cirkálhatnak egy konfliktus zóna közelében, a légvédelem hatókörén kívül. Aztán akár egyszerre száz drónt is rázúdíthatnak az ellenségre, alaposan túlterhelve annak légoltalmi rendszerét. Főleg a radarhálózat tűnik a drónanyahajók legfőbb célpontjának, mivel ha ezt sikerül szétzilálni már az összecsapás kezdetén, akkor az ellenfél fegyverei nem sokat fognak érni.

A nagy repülési távolság arra is alkalmassá teheti a Dzsu Tient, hogy a Kínához közeli amerikai bázisokra mérhessen csapásokat. Guam, Okinava vagy a Fülöp-szigetek egyetlen amerikai támaszpontja sem lehet biztonságban. Egy feltételezett Tajvan elleni támadásnál pedig a drónanyahajók tömegével áraszthatják el csapásmérő robotokkal a sziget repülőtereit, kikötőit és harcvezetési pontjait. Ugyanakkor a Dzsu Tien-féle hordozókról indított cirkálólőszerek a védők állásai felett repkedve lecsaphatnának a tüzérségi állásokra, harckocsicsoportokra vagy gyülekező gyalogos egységekre.

De még az amerikai repülőgép-hordozók is nagy veszélyben lennének, mivel a drónanyahajók ezeket a kötelékeket is sikerrel támadhatnák. A US Navy légvédelmét ugyanis kevés számú, nagy értékű célok oltalmazására optimalizálták. Viszont a tömegével érkező robotokból a légelhárítás nem tudná valamennyit megsemmisíteni, néhány darab biztosan átjutna a védelmen, és borzalmas pusztítást okozhatna.

Az Army Recognition szerint a Dzsu Tien megjelenése komoly figyelmeztetés a nyugati flottáknak, elsősorban is az USA haditengerészetének. A drága, ember vezette, lopakodó kialakítású rendszerek alkalmatlanok az olcsó robotok tömeges csapásainak elhárítására. Kína, úgy tűnik, megtalálta a megoldást, amivel felülkerekedhet az Egyesült Államok technológiai fölényén.

Felszálláshoz készül a Dzsu Tien. Nagy lassú, de mégis halálos fenyegetést jelenthet az egész Csendes-óceáni térségben. Kép: Chinese internet/X
Felszálláshoz készül a Dzsu Tien. Nagy lassú, de mégis halálos fenyegetést jelenthet az egész Csendes-óceáni térségben. Kép: Chinese internet/X

A polgári felhasználású drónok tömeggyártását összekapcsolta a katonai célú mesterséges intelligenciával, és megkezdte egy viszonylag kevés költséggel előállítható robothadsereg létrehozását. A feláldozhatóság üti a túlélőképességet, az egyszerű kialakítás a bonyolult műszaki megoldásokat. A portál úgy látja, hogy a gépek harcában új korszak kezdődött. Kína szándéka pedig az, hogy ebben vezető szerepet töltsön be.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×