Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Donald Trump amerikai elnök (b) Friedrich Merz német kancellárt fogadja a washingtoni Fehér Házban 2025. június 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Történelmi mélyponton az USA megítélése a németek körében – felmérés

Széles körű az értetlenség a német lakosság körében az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozását illetően. Erről tanúskodik az ARD közszolgálati médium legfrissebb felmérése.

Az ARD-DeutschlandTrend immár hagyományos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a múlt hétvégi venezuelai amerikai katonai beavatkozást a németek többsége kritikusan értékeli.

A megkérdezettek 72 százaléka indokolatlannak tartja a támadást és Nicolás Maduro elnök letartóztatását. Mindössze 12 százalékot tesz ki azoknak az aránya, aki szerint Maduro „elrablása” indokolt volt. A fennmaradó 16 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni.

Az ARD összehasonlítás céljából közölte azt a felmérést is, amely 2003 áprilisában készült az Irakban zajlott amerikai katonai beavatkozásról: a németek 80 százaléka indokolatlannak, míg 14 százalék indokoltnak tartotta azt.

Friedrich Merz kancellár az amerikai beavatkozás jogi minősítését „összetettnek” nevezte. Hangsúlyozta, hogy kormányának időre van szüksége a minősítés véglegesítésére. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy alapvetően a nemzetközi jog elveit kell alkalmazni az államok közötti kapcsolatokban.

A németek 39 százaléka egyetértett ezzel a meglehetősen visszafogottnak minősített reakcióval. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy Németországnak, illetve az EU-nak visszafogottabbnak kell lennie, elkerülendő Donald Trump elnök provokálását.

Ezzel szemben 50 százalék azt követelte, hogy Németországnak és a EU-nak egyértelműen szót kell emelnie az amerikai elnök lépései ellen, még akkor is, ha ezzel „feldühítik” Trumpot.

Az említettekkel kapcsolatban szembetűnő volt a német parlamenti pártok értékeléseinek különbözősége. Mindenekelőtt az ellenzéki AfD párt támogatói szavaztak a visszafogottság mellett. A kormányon lévő konzervatív pártok, a CDU és a CSU hívei voltak a legbizonytalanabbak, míg a a baloldali politikai spektrum, a koalíciós partner SPD, de még inkább az ellenzéki Zöldek és a Baloldal Pártja támogatói fogalmazták meg a legélesebb bírálatokat.

Az ARD felmérésének adatai szerint az elmúlt napok, illetve hetek eseményei összességében tovább rontották az Egyesült Államok, illetve Donald Trump tekintélyét Németországban. A válaszokból kitűnt, hogy jelenleg csak 12 százalék értékeli pozitívan az elnök teljesítményét, ami valamivel alacsonyabb, mint Trump második ciklusának elején volt.

Ennél szembetűnőbb, hogy mindössze 15 százalék tekinti az Egyesült Államokat Németország megbízható partnerének, ami az ARD-Deutschlandtrend felméréseiben valaha mért legalacsonyabb érték.

Ezzel az értékeléssel Egyesült Államok majdnem egy szinten áll Oroszországgal. A németek mindössze 9 százaléka tartja Oroszországot megbízható partnernek.

A megbízhatóság tekintetében a listavezető Franciaország 78 százalékkal áll az első helyen, míg 74 százalékkal Nagy-Britannia a másodikon. Ukrajnát 40 százalék tartja megbízhatónak, míg 48 százalék nem.

A felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka aggódik amiatt, hogy a „dzsungel törvényei” egyre inkább érvényesülnek a világpolitikában. Hatvankilenc százalékuk aggódik Európa biztonsága miatt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×