Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Donald Trump amerikai elnök (b) Friedrich Merz német kancellárt fogadja a washingtoni Fehér Házban 2025. június 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Történelmi mélyponton az USA megítélése a németek körében – felmérés

Széles körű az értetlenség a német lakosság körében az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozását illetően. Erről tanúskodik az ARD közszolgálati médium legfrissebb felmérése.

Az ARD-DeutschlandTrend immár hagyományos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a múlt hétvégi venezuelai amerikai katonai beavatkozást a németek többsége kritikusan értékeli.

A megkérdezettek 72 százaléka indokolatlannak tartja a támadást és Nicolás Maduro elnök letartóztatását. Mindössze 12 százalékot tesz ki azoknak az aránya, aki szerint Maduro „elrablása” indokolt volt. A fennmaradó 16 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni.

Az ARD összehasonlítás céljából közölte azt a felmérést is, amely 2003 áprilisában készült az Irakban zajlott amerikai katonai beavatkozásról: a németek 80 százaléka indokolatlannak, míg 14 százalék indokoltnak tartotta azt.

Friedrich Merz kancellár az amerikai beavatkozás jogi minősítését „összetettnek” nevezte. Hangsúlyozta, hogy kormányának időre van szüksége a minősítés véglegesítésére. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy alapvetően a nemzetközi jog elveit kell alkalmazni az államok közötti kapcsolatokban.

A németek 39 százaléka egyetértett ezzel a meglehetősen visszafogottnak minősített reakcióval. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy Németországnak, illetve az EU-nak visszafogottabbnak kell lennie, elkerülendő Donald Trump elnök provokálását.

Ezzel szemben 50 százalék azt követelte, hogy Németországnak és a EU-nak egyértelműen szót kell emelnie az amerikai elnök lépései ellen, még akkor is, ha ezzel „feldühítik” Trumpot.

Az említettekkel kapcsolatban szembetűnő volt a német parlamenti pártok értékeléseinek különbözősége. Mindenekelőtt az ellenzéki AfD párt támogatói szavaztak a visszafogottság mellett. A kormányon lévő konzervatív pártok, a CDU és a CSU hívei voltak a legbizonytalanabbak, míg a a baloldali politikai spektrum, a koalíciós partner SPD, de még inkább az ellenzéki Zöldek és a Baloldal Pártja támogatói fogalmazták meg a legélesebb bírálatokat.

Az ARD felmérésének adatai szerint az elmúlt napok, illetve hetek eseményei összességében tovább rontották az Egyesült Államok, illetve Donald Trump tekintélyét Németországban. A válaszokból kitűnt, hogy jelenleg csak 12 százalék értékeli pozitívan az elnök teljesítményét, ami valamivel alacsonyabb, mint Trump második ciklusának elején volt.

Ennél szembetűnőbb, hogy mindössze 15 százalék tekinti az Egyesült Államokat Németország megbízható partnerének, ami az ARD-Deutschlandtrend felméréseiben valaha mért legalacsonyabb érték.

Ezzel az értékeléssel Egyesült Államok majdnem egy szinten áll Oroszországgal. A németek mindössze 9 százaléka tartja Oroszországot megbízható partnernek.

A megbízhatóság tekintetében a listavezető Franciaország 78 százalékkal áll az első helyen, míg 74 százalékkal Nagy-Britannia a másodikon. Ukrajnát 40 százalék tartja megbízhatónak, míg 48 százalék nem.

A felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka aggódik amiatt, hogy a „dzsungel törvényei” egyre inkább érvényesülnek a világpolitikában. Hatvankilenc százalékuk aggódik Európa biztonsága miatt.

Címlapról ajánljuk
Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán lezárta az olajszállítások szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi szorost, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az iszlám köztársaságot.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×