Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
312.61
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
António Costa, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

90 milliárd euró indul most Ukrajnába – részletek

Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának - közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.

Costa úgy fogalmazott: „Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat."

A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez. Hangsúlyozta: az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.

Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.

Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel. Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél. Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. A bizottság elnöke hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak. Emlékeztetett: az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió.

„Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni" - mutatott rá.

Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.

Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást, ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.

Von der Leyen hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás gazdasági, diplomáciai és geopolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.

A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek ellenére - emlékeztetett - az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.

Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.

„A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×