Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
António Costa, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

90 milliárd euró indul most Ukrajnába – részletek

Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának - közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.

Costa úgy fogalmazott: „Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat."

A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez. Hangsúlyozta: az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.

Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.

Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel. Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél. Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. A bizottság elnöke hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak. Emlékeztetett: az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió.

„Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni" - mutatott rá.

Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.

Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást, ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.

Von der Leyen hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás gazdasági, diplomáciai és geopolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.

A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek ellenére - emlékeztetett - az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.

Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.

„A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×