Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Juszticia, az igazság allegorikus alakjának szobra, az igazságszolgáltatás jelképe.
Nyitókép: Pexels

Alapvető uniós jogokat sértett a lengyel alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága szerint

Azt is megállapították, hogy a lengyel alkotmánybíróság több bírájának és korábbi elnökének kinevezése körül tapasztalt szabálytalanságok miatt a testület nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak.

A lengyel alkotmánybíróság több alapvető uniós jogelvet sértett meg 2021-ben, amikor figyelmen kívül hagyta az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát – közölte ítéletében a luxembourgi székhelyű testület csütörtökön.

A bíróság ítéletében helyt adott az Európai Bizottság korábban Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési keresetének, és megállapította: sérült az uniós jog elsőbbségének, autonómiájának és egységes alkalmazásának elve.

Az ügy hátterében a lengyel alkotmánybíróság 2021-ben hozott két ítélete áll, amelyben a testület megtagadta az Európai Unió Bíróságának döntései kötelező erejének elismerését, arra hivatkozva, hogy azok ellentétesek a lengyel alkotmánnyal.

A lengyel alkotmánybíróság álláspontja szerint az uniós bíróság túllépte hatáskörét, amikor beavatkozott a lengyel igazságszolgáltatás működésébe.

A bíróság hangsúlyozta: Lengyelország nem hivatkozhat alkotmányos identitására annak érdekében, hogy kivonja magát az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített közös értékek - így a jogállamiság, a hatékony bírói jogvédelem és a bírói függetlenség - tiszteletben tartása alól. Ezek az értékek az unió alapját képezik, és a csatlakozással jogi kötelezettséggé váltak.

Az érintett időszakban Lengyelországot a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette. A kormány átalakította a lengyel igazságügyi rendszert, amely többek szerint korlátozta a hatalmi ágak szétválasztását. Az uniós bíróság jogállamisági aggályok miatt ideiglenes intézkedésekkel több, a lengyel igazságszolgáltatás átalakítását célzó reform végrehajtását is felfüggesztette, mivel azok veszélyeztették a bírói függetlenséget és az uniós jog hatékony érvényesülését.

A Donald Tusk vezette kormány 2023 végi hatalomra kerülését követően Lengyelország teljes mértékben elismerte a jogsértéseket, az Európai Unió Bíróságának azonban ennek ellenére érdemben vizsgálnia kellett a keresetet.

Az ítéletben a bíróság azt is megállapította, hogy a lengyel alkotmánybíróság több bírájának és korábbi elnökének kinevezése körül tapasztalt szabálytalanságok miatt a testület nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×