Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
324.97
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést tart nemzetközi hírügynökségek képviselőivel a minszki hivatalában 2023. július 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Amerika szólt, nyílnak a fehérorosz börtönök

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly - közöttük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas és Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezetők - szabadlábra helyezését.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly - közöttük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas és Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezetők - szabadlábra helyezését, két nappal azután, hogy tárgyalássorozatot kezdett Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával - tudatta közleményben az Egyesült Államok.

Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a fehérorosz káliumsóra kirótt szankciókat.

Bjaljacki, aki 2022-ben megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. 2021 júliusa óta ült börtönben.

Marija Kalesznyikava a Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.

Félidős választások – Küszöbön Donald Trump rémálma

Négy, korábban republikánus kézben lévő szenátusi mandátumot szereztek meg a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon, és több fontos képviselőházi választáson is győztek, így közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az amerikai kongresszus irányítását – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×