Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Two men/politicians in suits shaking hands with the national flags on the background
Nyitókép: Getty Images

Új elnököt választott a boszniai Szerb Köztársaság

Sinisa Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi rendkívüli elnökválasztáson a boszniai Szerb Köztársaságban a választási bizottság előzetes eredményei szerint.

A következő 11 hónap során ő lesz Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke.

A szavazatok 92,79 százalékának feldolgozását követően a választási bizottság közölte, hogy az SNSD jelöltje a voksok 50,89 százalékát szerezte meg, míg a második helyen 47,8 százalékkal Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett.

A boszniai Szerb Köztársaságban azt követően rendeztek rendkívüli elnökválasztást, hogy Milorad Dodikot a bosznia szövetségi választási bizottság megfosztotta megbízatásától, miután a politikust augusztus 1-jén a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság egy év - pénzzel megváltható - letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik fellebbezését augusztus 18-án elutasította a bíróság, így hivatalossá vált megfosztása az elnöki tisztségtől. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje október 19-én Ana Trisic Babicot nevezte ki ideiglenes elnöknek addig, amíg nem választanak új vezetőt az országrész élére.

A kampány során Sinisa Karan hangsúlyozta, hogy a "nép elnöke" továbbra is Milorad Dodik marad, ő pedig folytatni kívánja az elődje által megkezdett politikát. Sinisa Karan a boszniai sajtó beszámolója szerint egyike Milorad Dodik legközelebbi munkatársainak, évek óta különböző megbízatásai vannak a kormányban, elnökké választásáig a tudományos fejlődésért és felsőoktatásért felelős miniszteri posztot töltötte be, de volt belügyminiszter is. Korábban Milorad Dodikkal együtt amerikai szankciók alá került az országrész elszakadásáért végzett tevékenysége miatt.

Sinisa Karan csak 11 hónapig lesz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, jövő év októberében ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is, vagyis a boszniai szerb országrész vezetése jelentősen tudja befolyásolni az ország bel- és külpolitikájának irányát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×