Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2025. október 11-én. Az elõzõ napon az izraeli kormány jóváhagyta a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról és a palesztin övezetben végzett hadmûvelet befejezésérõl szóló megállapodást.
Nyitókép: Ariel Schalit

Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is

Németország a múltból fakadóan is Izrael elkötelezett támogatója, a gázai offenzívát azonban elítélte. Ezt jelezte azzal is, hogy augusztusban felfüggesztette Tel-Aviv számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben bevethet. Az „embargónak” most véget vetett.

Korábban mind a kancellár, mind a külügyminisztere elítélte Izrael gázai offenzíváját. Ennek nyomán jelentette be a kormány augusztus 8-án az említett korlátozást, amely ugyanakkor kizárólag azokra a fegyverekre vonatkozott, amelyeket Izrael a Gázai övezetben bevethet.

Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot.

Egy ilyen lépés csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba, ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – hangzott az ezzel kapcsolatos német állásfoglalás.

Mindennek ellenére Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet „jutalmazta”.

Szeptember végén a német vezetők üdvözölték az amerikai elnök gázai béketervét. Friedrich Merz kancellár úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország segítséget kíván nyújtani a megvalósításához.

Noha ezen a téren változás nem történt, Berlin három és fél hónappal később az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. A kormányszóvivő ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.

Az ARD közszolgálati médium ezzel összefüggésben idézte Johann Wadephul külügyminisztert, aki szerint

Németország „fenntartható tűzszünetet” feltételez.

Az ezzel kapcsolatos döntést a miniszter felelősségteljesnek és helyesnek nevezte.

A német intézkedésre válaszolva Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében méltatta a korlátozások feloldását. A miniszter arra kérte a többi kormányt, hogy Németország példáját követve hozzanak hasonló döntéseket.

A berlini módosítás várhatóan november 24-én lép érvénybe. A szóvivő szerint a kormány ezt követően a korábbi eseti felülvizsgálatot folytatja. Reagálni fog a további fejleményekre, ami az ARD szerint azt jelenti, hogy a fegyverszállítások engedélyezési gyakorlatát az izraeli hadsereg további, a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában végrehajtott lépéseitől teszi függővé.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is közreműködni kíván a régió tartós békéjének megteremtésében, részt vesz a gázai lakosság ellátásában és az újjáépítési erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×