Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2025. október 11-én. Az elõzõ napon az izraeli kormány jóváhagyta a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról és a palesztin övezetben végzett hadmûvelet befejezésérõl szóló megállapodást.
Nyitókép: Ariel Schalit

Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is

Németország a múltból fakadóan is Izrael elkötelezett támogatója, a gázai offenzívát azonban elítélte. Ezt jelezte azzal is, hogy augusztusban felfüggesztette Tel-Aviv számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben bevethet. Az „embargónak” most véget vetett.

Korábban mind a kancellár, mind a külügyminisztere elítélte Izrael gázai offenzíváját. Ennek nyomán jelentette be a kormány augusztus 8-án az említett korlátozást, amely ugyanakkor kizárólag azokra a fegyverekre vonatkozott, amelyeket Izrael a Gázai övezetben bevethet.

Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot.

Egy ilyen lépés csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba, ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – hangzott az ezzel kapcsolatos német állásfoglalás.

Mindennek ellenére Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet „jutalmazta”.

Szeptember végén a német vezetők üdvözölték az amerikai elnök gázai béketervét. Friedrich Merz kancellár úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország segítséget kíván nyújtani a megvalósításához.

Noha ezen a téren változás nem történt, Berlin három és fél hónappal később az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. A kormányszóvivő ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.

Az ARD közszolgálati médium ezzel összefüggésben idézte Johann Wadephul külügyminisztert, aki szerint

Németország „fenntartható tűzszünetet” feltételez.

Az ezzel kapcsolatos döntést a miniszter felelősségteljesnek és helyesnek nevezte.

A német intézkedésre válaszolva Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében méltatta a korlátozások feloldását. A miniszter arra kérte a többi kormányt, hogy Németország példáját követve hozzanak hasonló döntéseket.

A berlini módosítás várhatóan november 24-én lép érvénybe. A szóvivő szerint a kormány ezt követően a korábbi eseti felülvizsgálatot folytatja. Reagálni fog a további fejleményekre, ami az ARD szerint azt jelenti, hogy a fegyverszállítások engedélyezési gyakorlatát az izraeli hadsereg további, a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában végrehajtott lépéseitől teszi függővé.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is közreműködni kíván a régió tartós békéjének megteremtésében, részt vesz a gázai lakosság ellátásában és az újjáépítési erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×