A következő uniós költségvetési ciklus fő irányairól tájékoztatta az újságírókat Brüsszelben az unió román társ-jelentéstevője, Siegfried Muresan.

A 2028 és 2034 közötti, 2000 milliárd eurós költségvetési ciklus fő prioritásai:

• a biztonság és védelem – repterek légterének védelme, kibertámadások elhárítása és megelőzése, a migráció eszközként való felhasználásának megakadályozása
• a versenyképesség – fontos, hogy a magánszektornak is szükséges a beruházásokhoz a biztonság
• az agrárpolitika – ez Budapest és Párizs számára kiemelten fontos
• a kohéziós politika.

Az Európai Bizottság a nyáron nyújtotta be a saját költségvetését, amelyben a korábbinál több, 15 milliárd euró jutna védelemre, de az agrár- és a kohéziós források egységes alapba kerülek volna. Az Európai Parlament álláspontja szerint ez nem előnyös, mert nem kiszámítható: az EP álláspontja szerint

nem jó egy olyan konstrukció, amelyben az önkormányzatok és a gazdák ugyanazért a pénzért szállnának versenybe,

mert ez kiszámíthatatlanságot és rossz versenyhelyzetet teremt. Mint érveltek, a kormányok jönnek-mennek, mások a prioritások, „tologatják a pénzeket”. Elhangzott az is, hogy például ha a magyar és a francia agrárlobbi hatására ezek az országok az agráriumhoz túl sok pénzt rendelnének, akkor a szektor tisztességtelen előnyhöz juthatna a településekkel szemben.

Ezért az EP tárgyalást kezdeményezett az EB-vel, amelynek a mostani, új javaslata a parlamenti jelentéstevők szerint már közelebb áll az álláspontjukhoz.

Az InfoRádió tudósítója kiemelte: fontos különbség volt, hogy a bizottsági szándék szerint csak a legfejletlenebb régió kaptak volna pénzt, míg az EP szerint minden régiót támogatni kell, hogy ne válhasson a forrás politikai eszközzé a kormányok kezében.

Most elindulhatnak a tárgyalások az uniós parlament és a bizottság között.

• A jelentés decemberre jöhet létre, utána a szakbizottságok elé kerül.
• Az EP a költségvetési javaslatot tavasszal fogadhatja el,
• ezután lehet megtárgyalni az Európai Tanáccsal.
• A folyamat 2026 végére zárulhat le.
• 2027-ben felkészülhetnek a tagállamok a források felhasználására,
• 2028-ban elkezdődhessenek a kifizetések.

Szóba kerültek még a tájékoztatón a „magyar viszonyok”. Az EP társ-jelentéstevője szerint a jogállamisági szabályok „objektív mércék szerint működnek”, és az unió azt szeretné, ha a pénzek eljutnának oda, ahová valók, ha pedig Magyarország pereskedni akar, „magával kell, hogy pereskedjen”.