Hollandiában a múlt heti előre hozott parlamenti választáson született szoros, szinte fej-fej melletti eredmény után megkezdte a koalíciós egyeztetéseket a győztes liberális párt, a 66-os Demokraták (D66). A választás végeredményét még nem hirdették ki hivatalosan, ez csak pénteken várható. A nem hivatalos végeredmény szerint a D66 és a jobboldali Szabadságpárt (PVV) 26-26 mandátumot szerez a 150 fős alsóházban, de a D66 több mint 28 ezer szavazattal megelőzte a PVV-t.

Harb Jad Marcell a D66-ról azt mondta az InfoRádióban, hogy egy szociálliberális párt, amely a nevéből eredeztethetően 1966-ban alakult, akkor vált ki ugyanis a Liberális Pártból. A D66 elnöke Rob Jetten, aki valószínűleg Hollandia következő kormányfője lesz. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a D66 „alapvetően jobbra húzódott” a kampányban, és a többi párthoz hasonlóan elsősorban a lakhatással és a bevándorlással kapcsolatos legfőbb kérdésekkel foglalkozott.

A bevándorlás tekintetében inkább az uniós irányvonalat követik, támogatják is a tervezett EU-s szigorításokat, míg a lakhatás témájában egészen érdekes és szokatlan programot vázoltak fel, amely többek között tíz új város építéséről szól. Ezt úgy tervezik, hogy

egyrészt egy új szigetet építenének az IJsselmeer környékén, ami egy tengerről leválasztott tó, másrészt pedig mezőgazdasági területekre is lakóházakat húznának fel.

Mivel a D66 a kampányban a jobboldal felé is nyitott, a koalíciós tárgyalások során akár több irányba is tehet lépéseket. A szakértő úgy fogalmazott, a Szabadságpártot (PVV) tulajdonképpen az összes, jelentős támogatottsággal rendelkező párt ki szeretné zárni a következő kormányból, így a D66 a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciával (VVD), valamint a Kereszténydemokrata Tömörüléssel (CDA) köthet szövetséget. Ennek a három pártnak várhatóan összesen 66 képviselője lesz, a többséghez viszont 76-ra lenne szükség.

Harb Jad Marcell elmondta: a D66 azt szeretné, ha negyedik politikai erőként az alsóházba vélhetően 20 képviselőt adó zöld–munkáspárti pártszövetséget (GroenLinks-PvdA) vennék be a koalícióba, amivel már „meglenne a kényelmes többségük” a holland parlamentben, a VVD azonban nem támogatja ezt a kezdeményezést, teljesen elzárkózott a felvetéstől.

A VVD inkább jobbközép kormányt szeretne alakítani, ezért a JA21 nevű jobboldali párt felé nyitna, amely 9 képviselői helyet fog szerezni a nem hivatalos eredmények szerint

A Geert Wilders vezette PVV az egyik legerősebb párt Hollandiában, mégis nagy az elutasítottsága a nagyobb pártok körében. A Magyar Külügyi Intézet kutatója azt gondolja, a többiek nem kérnek abból a viselkedésből, amit Geert Wilders tanúsított az előző kormányban. Hozzátette: Hollandiában a koalíciós megállapodások „szentek, nem lehet tőlük eltérni”, mert az a kormány feloszlásához vezethet, a PVV vezetője azonban nem minden esetben tartotta magát az ígértekhez. Több bevándorlás- és menekültügyi szigorítást követelt, sőt egy tízpontos ultimátumot is benyújtott, amelyben Harb Jad Marcell elmondása szerint „irreálisan szigorú követeléseket fogalmazott meg, amelyek uniós, illetve nemzetközi jogot is sértettek volna”. Ezzel a koalíciós partnerek számára világossá vált, hogy Geert Wilders nem kíván konstruktívan kormányozni, ami komoly konfliktusokhoz vezetett, a PVV pedig végül kiszállt a koalícióból, amivel felbomlott a kormány.

A szakértő szerint egyre több választópolgár jutott arra a következtetésre, hogy Geert Wilders „nem felelősségteljes politikus, így

már a választók részéről sincs meg az a nyomás, hogy a többiek vegyék be a kormányba a PVV-t”.

Arra számít, hogy hosszú ideig elhúzódnak a koalíciós tárgyalások, ami nem lesz újdonság, ugyanis az előző három holland kormányalakításnál is ugyanez volt a helyzet. Több mint 200 napig tartott a legutóbbi három kormányalakítási folyamat, és jelenleg is elég bonyolultan alakulnak a viszonyok a lehetséges partnerek között az említett okok miatt.

Az egyik nagy akadály, hogy pillanatnyilag nem egyértelmű, milyen konstellációban állhat fel az új kormány, másrészt sok párt lesz a koalícióban, köztük jobb- és baloldaliak is, így garantáltan várhatók jelentős ideológiai különbségek, amelyeket nem lesz könnyű elsimítani az egyeztetések során.

Harb Jad Marcell szerint bármilyen kormánykoalíció is alakul Hollandiában, vélhetően „sokkal inkább proeurópai lesz a politikája az előző kabinethez képest, elsősorban a D66, a kereszténydemokraták és a jobboldali liberálisok attitűdje miatt”. Ezek a pártok ugyanis egyetértenek a fő uniós irányvonalakkal, mint ahogy a zöld–munkáspárti pártszövetség is, amely még akár csatlakozhat a koalícióhoz.

A nyitóképen: Frans Timmermans, a GroenLinks-PvdA párt, Eddy van Hijum, az Új Szociális Szerződés (NSC) párt, Rob Jetten, a 66-os Demokraták (D66) párt, Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV), Dilan Yesilgöz-Zegerius, a holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) , valamint Henri Bontenbal, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetője a televíziós vitájuk kezdete előtt Hilversumban 2025. október 25-én.)