A budapesti békecsúcsról is megállapodás születhet pénteken Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni tárgyalásán – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója.

„Most alapvetően az látható, hogy a két állam, Magyarország és az Egyesült Államok akarata összecseng az orosz-ukrán háborút illetően, mindkettő abban érdekelt, hogy minél hamarabb békemegállapodás jöjjön létre a felek között.

Abban nincs teljes egyezés, hogy milyen eszközökkel lehet rávenni, rákényszeríteni a háborúzó feleket a békekötésre, lévén az Egyesült Államoknak jóval nagyobb a tárháza a meggyőzés, befolyásolás terén”

– jelentette ki Kozma Klementina.

A Trump-adminisztráció mostani politikáján, nevezetesen a szankciós lépéseken is ez látszik, és az elmúlt hetekben meg is indult egy szankciós hullám Oroszországgal szemben – tette hozzá. Amerika a Rosznyeft és a Lukoil cégeket, tehát az orosz energiaszektort igyekszik erősebben szorongatni. Ezzel szemben viszont Magyarország kezében nincsenek ilyen kényszerítő eszközök, mi elsősorban a diplomáciát tudjuk használni.

Azzal kapcsolatban, hogy valóban Budapesten lehet-e a békecsúcs, az MCC kutatója azt mondta: nagy valószínűséggel ez is a november 7-i találkozón fog eldőlni. A döntés indokolt lenne, figyelembe véve az elmúlt évek magyar külpolitikáját, ugyanis folyamatosan amellett álltunk ki, hogy mielőbbi békemegállapodásra van szükség.

„Európában nincs más olyan ország, amelyik hitelesebb helyszín lenne”

– szögezte le. A Trump-Putyin csúcstalálkozó esetleges hozadékairól Kozma Klementina azt mondta, sokan latolgatják, hogy egy új geopolitikai háromszög kibontakozásának lehetünk tanúi. Magyarország gyakran nem ért egyet, sőt szembemegy a brüsszeli politikával, és a magyar álláspont sokkal közelebb áll a jelenlegi washingtoni külpolitikai szemlélethez, törekvésekhez.

Arról is beszélt, hogy Budapest megbízható partnernek minősül a jelenlegi amerikai adminisztráció szempontjából, ugyanakkor a magyar kormány nem vágta el magát Moszkvától sem, lévén jelentős energiakitettségünk van Oroszország felé. Ez egy olyan tényező, ami meghatározza Magyarország álláspontját és lehetőségeit – jelentette ki a kutató, megjegyezve, hogy

„egy Washington-Budapest-Moszkva tengely is kialakulhat, mivel mindkét nagyhatalom vezetője hajlandó Budapesttel, és ami még fontosabb, Budapesten tárgyalni”.

Azt viszont Kozma Klementina is aláhúzta, hogy a magyarok érdemben nem tudnak beleszólni, hatással lenni a békemegállapodás végkimenetelére, illetve arra, hogy milyen alkukat kötnek a nagyhatalmak. Többen is felvetették, hogy a magyar főváros lehet majd Ukrajna Trianonja, de az MCC munkatársa erre azt mondta, szintén nincs ráhatásunk arra, hogy Kijevnek mit kell majd elfogadnia, illetve mit lesz hajlandó elfogadni. Mi csak a helyszínt biztosítjuk.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint a pénteki találkozón a minket sújtó szankciók enyhítése érdekében Orbán Viktor felajánlhatja például Donald Trumpnak a szorosabb védelmi ipari, energiapolitikai együttműködést az Egyesült Államokkal, amibe beletartozhat például a nukleáris energiatermelés, vagy hogy annak fejlesztésében kedvezőbb feltételeket kapnak idehaza az amerikai cégek. Ugyanis Magyarország ilyesmiket tud nyújtani azért cserébe, hogy az USA enyhítse a minket is fenyegető, az orosz energiahordozók miatt kilátásba helyezett terheket.