Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Trump amerikai elnök (j) kezet fog a gázai tûzszüneti megállapodás helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor–Donald Trump-találkozó: haladékot kaphatunk olajügyben, és fontos gazdasági megállapodások jöhetnek

Pénteken találkozik a Fehér Házban Donald Trump és Orbán Viktor. Az amerikai elnök és a magyar kormányfő fontos gazdasági megállapodásokat köthet – mondta az InfoRádióban Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Az egyik legfontosabb kérdés a megbeszéléseken az orosz energiahordozókról való leválás témája. Magyarországnak viszonylag kicsi a súlya ilyen szempontból, tehát Amerikának nem olyan nagy ár engedményeket adni egy Magyarország méretű országnak, nekünk viszont nagyon fontos, hogy az ellátásunk biztonságosan megoldott legyen – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

„Én azt várnám, hogy nem az lesz a kompromisszum, hogy valahol félúton megállnak a felek, hogy mondjuk az eddigi vásárlásainknak a felét vehetjük, hanem a mi szemszögünkből megengedőbb, tehát a leállást egy kicsit hosszabban elnyújtó, vagy több kivételt adó kompromisszumot tartok reálisnak és valószínűnek” – fogalmazott a szakértő.

A magyar kormány azt szeretné, hogy az Egyesült Államok aktívabban jelenjen meg munkahelyteremtőként, befektetőként Magyarországon.

„Mindenképpen számítok arra, hogy komoly bejelentések lesznek akár most pénteken, akár később, és leginkább a járműiparban”

– tette hozzá.

Magyarország nagyon jelentős szereplő régiós szinten is és a világpiacon is a járműipari beruházások terén, és itt vannak szinergiahatások is, hiszen sok beszállító könnyen tud akár más járműipari cégekhez is beszállítani, tehát ilyen szempontból a magyar piac érdekes lehet az amerikai járműgyártóknak. De Magyarország nagyon erős az IT szektorban, a magyar képzés nagyon jó nemzetközi szinten is, tehát IT-s, informatikai beruházások is szóba jöhetnek – folytatta a szakértő.

Beszélt a pénzügyi szektorról is.

„Itt is nagyon sok együttműködés volt már, lehetne beszélni a BlackRockról vagy a Morgan Stanleyről is, és ez megint csak egy olyan terület, amit erősíteni lehet. Magyarországon nagyon jó közgazdászok és pénzügyi szakemberek vannak. Ez egy nemzetközi tudás, viszont költségelőnyük van a magyar szakembereknek az amerikaiakhoz képest” – fogalmazott Sebestyén Géza.

De komoly lehetőségeket lát a biotechnológiában, az élettudományokban, valamint a gyógyszeriparban, a gyógyszergyártásban,

aminek szintén van múltja is” – vázolta, hozzátéve, hogy ezek mind olyan területek, ahol jellemzően magas a hozzáadott érték. Ez egy nyereség lehet az ország számára, tehát az így létrejövő munkahelyek komoly gazdasági értékkel bírnának: jó lenne a fizetés, az állam szempontjából pedig egy ilyen beruházás jelentős GDP-növekedést tudna hozni, így a makroszámokban, a makrogazdasági mutatókban is sokat segítenének – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×