Infostart.hu
eur:
382.12
usd:
328.22
bux:
108922.07
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Pixabay

A sajtó általános gyakorlatává vált a félrevezetés - mondja a szakértő az Eurobarometer-felméréséről

Az Európai Parlament által készített felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada úgy véli, hogy néha ki van téve dezinformációnak és álhíreknek. Magyarországon ez arány sokkal magasabb, 81 százalék. Az Eurobarometer júniusi online felméréséről Guld Ádámot, a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszékének egyetemi docensét kérdeztük.

Az Eurobarometer-felmérés eredménye nem hozott „megdöbbentő” újdonságot, inkább csak megerősíti azokat a trendeket, amiket az elmúlt években is már tapasztalhattunk – mondta az InfoRádióban Guld Ádám. A szakember szerint nagyon komoly generációs különbség mutatkozik a médiafogyasztásban abban a tekintetben, hogy a különböző korosztályok milyen felületeken szeretnek információkat gyűjteni, illetve hogy milyen formátumú, típusú vagy műfajú információkkal kerülnek rendszeresen kapcsolatba.

A felmérés alapján a fiatalok – jellemzően a Z és Y generáció – alapvetően digitális felületeken töltik a legtöbb időt, és ezeken fogyasztanak tartalmat, legyen szó akár szórakozásról, akár hírek fogyasztásáról, eközben a mai középkorosztály – az X generáció és a náluk „érettebb” korcsoportok – változatlanul szorosabb viszonyban vannak a tömegmédiával – ismertette a PTE docense, kiemelve: ez nem jelenti azt, hogy utóbbiak a digitális felületeken ne lennének jelen, csak számukra a televízió – bizonyos esetekben a rádió is – sokkal stabilabb, megbízhatóbb információforrásnak számít.

A válaszadók kétharmada (66 százalék) véli úgy, hogy az elmúlt napokban néha ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek; Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 81 százalék nyilatkozott így. Guld Ádám szerint az álhírekkel, különböző dezinformációs akciókkal az elmúlt 5-6 évben mindenki kapcsolatba került, függetlenül attól egyébként, hogy a világ vagy akár Európa mely országában él.

„A figyelemgazdaság keretei között a figyelem megragadása és megtartása ugyanis elképesztően nagy kihívás, ezért sokszor

még azok a hírek is, amelyek a valóságot reprezentálják, olyan formában, olyan címmel, leaddel jelennek meg, amelyek félrevezetők”

– mondta a szakértő, és szerinte ez a mai sajtó általános gyakorlatává vált. Hozzátette: mindemellett megjelentek azok a kattintáshajhász és nagyon sokszor szándékosan manipulatív üzenetek is, amelyek tudatosan próbálják a fogyasztókat manipulálni valamilyen gazdasági vagy politikai érdek mentén. „Manapság pont emiatt a stilisztikai tényező miatt sokszor annak az eldöntése is nehéz, hogy a valóságot látjuk-e, vagy annak valamilyen torzított változatát” – jelentette ki.

Ugyanakkor megfigyelhető a tudatosságban egy fejlődés, vagyis a fogyasztók egyre érzékenyebbé is válnak az információk iránt, sőt, tapasztalható, hogy sokan az online világból inkább visszatérnek a hagyományos tömegmédiumoknak a világába, így például

a jövőben nagyobb szerepe lehet a rádiózásnak is, hiszen egy olyan stabil, megbízható platformnak tűnik sok esetben a fogyasztók szempontjából, ahol azt érezhetik, hogy kevésbé vannak kitéve a manipulációs akcióknak

– jegyezte meg.

Az egyetemi docens az influenszerek tevékenységével most már 10-15 éve nagyon aktívan foglalkoznak: a 2010-es évek közepén, amikor a jelenség felfelé ívelt, akkor igazából még a szórakoztatás tekintetében volt jelentőségük, főleg a fiatal, az akkor tizen-huszonévesek körében terjed el az influenszerek által készített tartalmak. Viszont az elmúlt 6-8 évben bekövetkezett egy jelentős tematikus változás, mert az egyszerű, hétköznapi szórakoztató tartalmak mellett a szeriőz, komolyabb társadalmi, kulturális vagy politikai témák is állandóan megjelennek influenszerek tolmácsolásában. Kialakult egy új műfaj-, illetve tartalomgyártó típus, gondolva itt a politikai vagy közéleti influenszereknek a megjelenésére – magyarázta. „Nekik a nyilvánosságra, a nyilvános diskurzusokra nagyon jelentős hatása van, az elmúlt 3-4 év során erre hazánkban is láthatunk példát” – tette hozzá.

Itt szintén mutatkozik egy generációs különbség: az influenszerek által gyártott tartalmakat nagyobb rendszerességgel és nagyobb számban a fiatalabb korosztályok fogyasztják, főként a 20-as, 30-as éveikben járó fiatal felnőttek. Ezzel szemben az érettebb korosztályok, bár ismerik az influenszerek tevékenységét, és néhány szereplőt követnek is közülük, jellemzően azért a komolyabb ügyekben, a fontosabb társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben változatlanul a klasszikus tömegmédiumokhoz térnek vissza – mondta Guld Ádám.

Az Eurobarometer-felmérés részletei itt olvashatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 20:15
×
×
×
×