Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Close up of digital eye with layered graphics
Nyitókép: SEAN GLADWELL/Getty Images

Brit elhárítás: a szeptember 11-i merényletek óta nem történt ilyen

A külföldi államok most már folyamatosan ragadtatják magukat olyan "ronda módszerek" alkalmazására, amilyenekkel az MI5 eddig csak a terrorizmushoz kötődő ügyekben találkozott - fogalmazott a brit elhárító szolgálat vezetője, példákat is említve.

Az egyre ellenségesebbé váló külvilág a brit elhárítási tevékenység olyan mértékű átrendeződését teszi szükségessé, amilyenre a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások óta nem volt példa - mondta csütörtöki helyzetértékelésében a brit elhárító szolgálat (MI5) főnöke.

Ken McCallum az MI5 - hivatalos nevén Security Service - londoni székházában tartott éves beszámolójában közölte: a szolgálat a rendőrséggel együttműködve 2020 óta 19, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrorcselekményt hiúsított meg Nagy-Britanniában, mindemellett sokszáz további, "alakulóban lévő fenyegetés" ügyében is közbelépett.

McCallum szerint az al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorhálózatok ismét egyre aktívabbak, és arra használják ki a nemzetközi instabilitást, hogy szilárdabban megvessék lábukat.

A két terrorhálózat személyesen és közvetve is terrorcselekmények végrehajtására buzdít potenciális merénylőket a nyugati országokban - mondta az MI5 vezetője.

Ken McCallum különösen aggasztónak nevezte, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálatok során milyen sok gyerek kerül az elhárítás látókörébe. Elmondta:

a szolgálatok által terrorcselekmények ügyében tavaly őrizetbe vett 232 személy ötöde 17 évnél fiatalabb volt.

Az MI5 igazgatója szerint a másik igen aggasztó jelenség a külföldi államok jelentette fenyegetés meredek ívű erősödése. Ken McCallum szerint ezt az eszkalálódó folyamatot illusztrálja, hogy az elmúlt egy évben 35 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiket külföldi országok részéről megnyilvánuló fenyegető tevékenységgel összefüggésben vontak vizsgálat alá.

Az MI5 vezetője szerint ez a távolból történő, rejtjelezett alkalmazások használatával folytatott online toborzási módszer főleg Oroszországra jellemző, mindenekelőtt azért, mert az európai országokban működő orosz nagykövetségekről az elmúlt időszakban többszáz orosz kémet utasítottak ki.

A brit elhárítás vezetője felhívta az ilyen módon felbérelt elkövetők figyelmét arra, hogy elfogásuk esetén megbízóik magukra hagyják őket, és nem számíthatnak arra sem, hogy fogolycserék esetén ők is szabadulhatnak.

A brit elhárítás vezetője szerint az "iráni önkényuralmi rezsim is eszelősen törekszik" arra, hogy elhallgattassa a vele szembeszállókat az egész világon, beleértve Nagy-Britanniát.

McCallum elmondta:

az MI5 csak az elmúlt egy évben "húsznál több" iráni támogatással szervezett, potenciálisan halálos végű merénylettervet derített fel.

A kínai titkosszolgálatok nagy-britanniai tevékenységének intenzitásáról szólva az MI5 vezetője közölte: a brit elhárításnak legutóbb a múlt héten kellett "operatív módon közbelépnie" ilyen jellegű kínai tevékenység miatt. Ken McCallum a kínai ellenzékieket érő zaklatások és megfélemlítő akciók között említette, hogy a hongkongi rendőrség nyomravezetői díjat tűzött ki "tucatnál is több" Nagy-Britanniában élő demokráciapárti aktivista ellen.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága már tavalyi helyzetértékelésében megállapította, hogy a kínai hírszerzés "kiterjedt és agresszív érdeklődést" tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és "válogatás nélkül gyűjti" a titkosított és a szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×