Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Rachel Reeves kijelölt brit pénzügyminiszter távozik a Downing Streetről 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő. Reeves lesz a pénzügyi tárca első női vezetője Nagy-Britanniában.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

A Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak a pénzügyminiszter szerint

A brit pénzügyminiszter szerint súlyos és tartós károkat okozott a brit gazdaságnak Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit).

Rachel Reeves a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva szerdán úgy fogalmazott: az előző, konzervatív párti brit kormány megszorító intézkedései és a Brexit hatásai egyaránt "komoly súllyal nehezednek" a brit gazdaságra.

A munkáspárti kormány pénzügyminisztere felidézte, hogy a független gazdaságelemző műhelyként működő, de a kabinet számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.

Reeves szerint a kormány igyekszik valamennyit elhárítani ebből a kárból az EU-val korábban kötött átfogó kereskedelmi megállapodással, valamint a brit és az uniós fiatalok kölcsönös letelepedésének és munkavállalásának szabályait enyhítő egyezménnyel.

"Ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a Brexit súlyos és hosszantartó hatást gyakorol" a brit gazdaságra - fogalmazott a szerdai Sky News-interjúban a brit pénzügyminiszter.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

A Munkáspárton belül azonban az utóbbi időben nyílt viták kezdődtek erről a kérdésről, és Rachel Reeves rövid időn belül a Labour második igen befolyásos politikusa, aki a nyilvánosság előtt szól a Brexit okozta károkról.

Andy Burnham, Manchester munkáspárti polgármestere a Labour minapi éves kongresszusán felszólalva "katasztrófának" nevezte a Brexitet, és közölte: azt szeretné, ha Nagy-Britannia teljes jogú tagként ismét csatlakozna az EU-hoz.

Hozzátette: reméli, hogy ez még az ő életében megtörténik.

Burnham kijelentette azt is, hogy el kell számoltatni azokat, akik annak idején a Brexit mellett kampányoltak, mert a brit EU-tagság megszűnése óta Nagy-Britanniában "semmi nem működik úgy, ahogy kellene".

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×