Október közepén több mint hetven repülőgép részvételével atomfegyveres védelmi hadgyakorlatot tart a NATO. A gyakorlat helyszíne elsősorban az Északi-tenger légtere lesz, de a részleteket szigorúan titokban tartják. Katonai szakértők szerint a rutinszerű gyakorlat célja a többi között a fegyverek biztonságos mozgatása lesz a raktáraktól a repülőgépekig, továbbá különféle támadásokat is szimulálnak. A NATO hivatalos közleménye szerint a két hétig tartó Steadfast Noon hadgyakorlaton mintegy kétezer katona vesz részt, főleg a légierő részéről. A nukleáris részvétel elve alapján az atomfegyverekkel nem rendelkező európai szövetséges államok gépei is bevethetnek majd amerikai atomfegyvereket.

Kemény János az InfoRádióban azt mondta, ilyen hadgyakorlatot évente tart a katonai szövetség, és bevett metódusok alapján zajlik, a legfőbb cél pedig a tagállamok közötti együttműködés erősítése. Több mint tíz ország katonáit, képviselőit várják a helyszínre. Ezúttal az atomfegyverek kerülnek a középpontba. A NATO-nak van egy nukleáris megosztási rendszere, melynek keretén belül háborús helyzetben az Egyesült Államok taktikai, nukleáris fegyvereket bocsát a szövetségesei rendelkezésére. Ebben a két hétben pedig azt gyakorolják a résztvevők, hogy éles helyzetben az USA-n kívüli többi NATO-tagország hogyan alkalmazná, használná ezeket a fegyvereket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: hordozó repülőgépek, légi és szárazföldi célok leküzdésére alkalmas repülőgépek vesznek részt a gyakorlaton, amelyen vélhetően légi utántöltési feladatokat is gyakorolnak. Mint fogalmazott, teljesen bevett gyakorlat, hogy a részleteket nem hozza nyilvánosságra a NATO, így azt sem lehet tudni, pontosan mikor kezdődik. A tagállamok, illetve a résztvevők persze leegyeztetik maguk között, mi fog történni, a szélesebb nyilvánosságot azonban nem tájékoztatják mindezekről.

Bár a NATO korábban többször elrettentési céllal szervezett más hadgyakorlatokat, Kemény János szerint

most nem az a fő cél, hogy valamilyen jelzést vagy üzenetet küldjön Oroszországnak.

Ezt azzal indokolta, hogy ilyen hadgyakorlatot minden évben tartanak, és nem is növelték nagymértékben a tavalyi gyakorlaton részt vevő repülőgépek számát, amikor mintegy hatvan gépet vetettek be.

A szakértő megjegyezte: egyáltalán nem meglepő, hogy a katonai nagyhatalmak időnként gyakorlatoznak, ez évek óta megszokott dolog. Emlékeztetett, hogy szeptemberben a Zapad 2025 elnevezésű közös orosz–fehérorosz hadgyakorlaton a résztvevők az Oresnyik rakétakomplexum alkalmazását gyakorolták. Ez is azt mutatja, hogy a szemben álló felek állandó készültségben állnak, illetve folyamatosan reagálnak a másik lépéseire.

Kemény János szerint jelen esetben nem arról van szó, hogy a NATO azért fókuszál az atomfegyveres védelemre, mert magasabb szintű orosz fenyegetettséget érzékelne. Mint mondta, minden nemzeti katonai együttműködésben gyakorolni kell a közös védelmi akciókat, manővereket, ebbe többet belelátni véleménye szerint most nem kell. Hozzátette: például a kommunikációt vagy a technikai együttműködést békeidőben kell gyakorolni, szimulálni, hogy kellő tapasztalatokat szerezzenek a katonák. A különböző hadgyakorlatok más és más célokat szolgálnak, az pedig a szakértő szerint az aktuális helyzetből is következik, hogy ebben a két hétben több NATO-tagállam a taktikai, nukleáris fegyverek alkalmazását gyakorolja.