Az orosz diplomaták mozgásának korlátozására készül az Európai Unió. Az új szabályozás értelmében az EU fővárosaiba akkreditált orosz diplomatáknak értesíteniük kellene a többi tagállamot, mielőtt átlépnék a nemzeti határokat. A Cseh Köztársaság által kezdeményezett korlátozások célja, hogy megakadályozza az oroszok ellenőrizhetetlen mozgását a schengeni övezeten belül.

„A tervezet valójában arról szól, hogy az egyes tagállamokban akkreditált képviseletvezetők, illetve beosztott diplomaták vagy a diplomáciai képviselet személyzetének más tagjai mozgását olyan értelemben akarja korlátozni, hogy amikor ezek az emberek az állomáshelyükre utaznak Oroszországból, illetve amikor a lakóhelyükre, Oroszországba, akkor ne legyenek érvényesek az úgynevezett tranzitjogok” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász elmagyarázta: jelenleg a nemzetközi jog szerint a diplomatáknak teljeskörű mozgásszabadsága van a fogadó ország területén – néhány kivétellel –, és az oda-vissza utazásra vonatkozóan is érvényes ez a mozgásszabadság, harmadik államok területén. Ezt nevezik tranzitjognak, azaz áthaladási jognak.

Az Európai Unió ez ellen annyit tud tenni, hogy javasolja a tagállamainak: ha ilyen harmadik országnak minősülnek, akkor vezessenek be tranzitvízumot az orosz diplomatákkal szemben.

Például ha egy orosz diplomata Hollandiában van akkreditálva, de nem repülővel utazik haza, hanem közúton, és keresztülutazik Németországon, akkor jelenleg joga van ott tartózkodni és mozogni, amíg ez szükséges. Viszont az 1961-es bécsi egyezmény értelmében előírható a tranzitvízum, vagy bejelentkezéshez köthető az áthaladás.

A jogász hozzátette, az EU tart attól, hogy az orosz diplomaták esetleg fedésben tevékenykedhetnek más tagállamok területén a tranzitjogot kihasználva, és az ellenőrzés is nehézkes, lévén a schengeni övezetben elvileg nincsenek belső határok, határellenőrzések.

Az intézkedés gyakorlati megvalósíthatóságával kapcsolatban Tóth Norbert elmondta, a tranzitvízum előírását elvileg kétoldalú szerződésben lehet előírni, azaz Oroszországnak is bele kell egyeznie. Kétséges azonban, hogy az oroszok hozzájárulnának egy ilyen módosításhoz, így ha mégis bevezetnék az EU-s országok, Oroszország is hasonlóképpen járna el az adott országok diplomatáival.

A nemzetközi jogász leszögezte:

a diplomáciában a kölcsönösség elve az egyik legfontosabb szabály, tehát ha az egyik állam meghoz valamilyen lépést, azt rendszerint a másik állam részéről is ugyanolyan lépés szokta követni.

Tóth Norbert lehet esély a korlátozás bevezetésére. Úgy véli, az EU külügyi szolgálata és vezetése, valamint a tagállamok egy jelentős része valószínűleg támogatná a lépést. Azt azért hozzátette, hogy a közös kül- és biztonságpolitika terén az egyhangú döntéshozatal az irányadó, ám ha a szigorítás nem megy át ilyen módon az Európai Tanácson, akkor elképzelhető, hogy egyes tagállamok önállóan és egyoldalúan is meg fogják valósítani.