Az SzVR, az orosz külföldi hírszerzési szolgálat azt állítja: Nagy-Britanniában ukránbarát oroszokból álló csoport szerveződik azzal a céllal, hogy támadást hajtson végre valamelyik európai kikötőben, civil hajók ellen. London ehhez kínai gyártású, víz alatti felszereléseket szerezne be, amivel azt a látszatot keltené, hogy Peking is részese a merényletnek. Ezután már a kínaiak sem tagadhatnák, hogy a Nyugattal szemben az oroszokat segítik. Az akciót követően a szabotőröket persze gyorsan elkapnák, és ők a kihallgatásokon azt vallanák, hogy Moszkva parancsára cselekedtek.

Az orosz titkosszolgálat jelentéséről a washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) számolt be azzal, hogy az SzVR korábban már több alkalommal is közölt hasonló híreszteléseket. Nemrég Lengyelországgal, Moldovával és Szerbiával kapcsolatban állította, hogy ott az oroszokat kompromittáló – ám valójában a NATO által szervezett – akciókra lehet számítani. Nyugati elemzők úgy látják: Moszkva célja az lehet, hogy ha mégis bekövetkezne bármilyen támadás, arra azonnal azt mondhassák: ahhoz Oroszországnak semmi köze sincs. Ezzel pedig új szintre emelhetik a most zajló hibrid hadviselésüket.

Ugyancsak erre a következtetésre jutott a dán hírszerzés is, amely legújabb beszámolójában arra figyelmeztet, hogy Moszkva egyre jobban fokozza az európai NATO-tagállamokkal szembeni provokációit. Bár Koppenhágában egyelőre nem tartanak attól, hogy mindez közvetlen fegyveres konfliktushoz vezetne, a hírszerzés főnöke mégis óvatosságra intett. Thomas Ahrenkiel azt mondta, hogy az elmúlt néhány hétben az oroszok egyre gyakrabban sértették meg Dánia légterét és felségvizeit. Repülőgépeik, helikoptereik, illetve hajóik több alkalommal is veszélyes manővereket hajtottak végre a dán flotta egységeivel szemben, azokat tűzvezető lokátorokkal vették célba és rájuk irányozták a fegyvereiket is.

?? Putin asked about drone incursions in Europe

Host:"What is your response to these allegations [Drone incursion into Denmark] ?"

Putin (Jokingly):"Oh, you know, I think we've had enough fun with drones for now. I promise, no more drone launches in Denmark. We wouldn't want to… pic.twitter.com/8PIizlp699

— Red Panda Koala (@RedPandaKoala) October 2, 2025

A dán kémfőnök újságíróknak mindezt azzal magyarázta, hogy az oroszok az úgynevezett árnyékflottájuk mozgását akarják biztosítani. Azt próbálják elérni, hogy a nemzetközi büntetőintézkedéseket kijátszó olajszállítóik akadálytalanul eljuthassanak a Balti-tengerről az Atlanti-óceánra. Mivel ehhez a dán szorosokon keresztül vezet az útjuk, Moszkva igyekszik elrettenteni a dán haditengerészetet attól, hogy feltartóztassa a szankciókat megszegő tankereket. Persze azért arra nagyon is ügyelnek, hogy az ilyen akcióik ne vezessenek valódi háborúhoz – idézte Thomas Ahrenkielt a The War Zone.

A dán hírszerzés vezetője azt is elmondta, hogy ezekkel a provokációkkal az olajszállítók védelmezésén túl Moszkva meg akarja félemlíteni a Nyugatot. „Ezzel az agresszív katonai viselkedéssel azt a látszatot akarják kelteni a NATO-tagállamokban, hogy a háború felé sodródunk. A rejtélyes drónbehatolások és a sorozatos kibertámadások is mind ezt a célt szolgálják. Ugyanakkor az oroszok tesztelik a nyugati katonai szövetség reagáló képességét is” – tette hozzá.

Forsvarets Efterretningstjeneste (FE) har udarbejdet en vurdering af den hybride trussel mod Danmark.

FE vurderer, at Rusland for øjeblikket fører en hybrid krig mod NATO og Vesten.

Det er første gang, at FE udgiver en samlet vurdering af den hybride trussel. pic.twitter.com/2WNaNpjrAb

— Forsvarsministeriet/Danish MoD (@Forsvarsmin) October 3, 2025

Az ISW szakértői is úgy vélik, hogy Oroszország fokozni akarja a háborútól való rettegést Nyugaton. Az elmúlt években számos nyílt és álcázott támadást követett el a NATO-államok ellen, többször is megzavarta a műholdas navigációs rendszert, drónokkal sértette meg más országok légterét, ügynökei pedig gyújtogattak, illetve különféle szabotázsakciókat hajtottak végre. Ráadásul az ilyen provokációk száma szeptember eleje óta drámaian megnövekedett, amint arról a dánok is beszámoltak.

A washingtoni kutatóközpont úgy értékeli, hogy Oroszország a háború előkészületeinek legelső fázisába lépett. Bár egyelőre nincs közvetlen háborús veszély, de ha a helyzet ilyen mértékben tovább romlik, ez is bekövetkezhet. Úgy tűnik, Moszkva bizonyos hosszabb távú terveit hajtja végre, amelyekkel esetleg felkészül egy NATO-val szembeni közvetlen konfliktusra. Erre több jel is utal: például az, hogy átszervezik a katonai körzeteket, csapatokat vonnak össze az ország nyugati peremvidékein és támaszpontokat építenek a finn határ mentén.

Az ISW ugyanakkor arra figyelmeztet: még ezek sem igazolják egyértelműen, hogy az oroszok háborút terveznének a NATO-val.

Mindenesetre a hibrid hadviselés fokozása és az, hogy az akciók számos európai országra kiterjednek azt az érzetet keltik, mintha az erőszak már egész Európát fenyegetné. A félelemkeltéssel pedig Moszkva engedményeket akar kicsikarni az európai államoktól. Arra akarja rákényszeríteni Kijev szövetségeseit, hogy jelentősen csökkentsék az ukránoknak nyújtott anyagi és katonai támogatásukat, mert ellenkező esetben háborúba keveredhetnek Oroszországgal.

Ez a fajta nyomásgyakorlás ugyanakkor növeli a Kreml nemzetközi tekintélyét és segíti, hogy Oroszország ismét a elérje a szuperhatalmi státuszt – amire Putyin elnök annyira áhítozik. Ez az arrogáns politika arra is megfelel, hogyha mégis kitörne a háború a Nyugattal, akkor azért a felelősség a NATO-t és ne Oroszországot terhelje. Moszkva így tudná biztosítani az Európán kívüli államok erkölcsi és anyagi támogatását – figyelmeztet a washingtoni elemzőközpont.