A döntés előzménye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hosszabbította meg a szankciók feloldását, miután Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság augusztus végén aktiválta a 2015-ös iráni atomalkuban rögzített mechanizmust, amely lehetővé teszi a szankciók automatikus visszaállítását, ha Irán nem tartja be a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Az EU most újra bevezeti a 2006 óta elfogadott ENSZ-határozatok alapján életbe léptetett, majd a 2015-ös atomalku nyomán felfüggesztett intézkedéseket, valamint az uniós önálló szankciókat. Ezek magukban foglalják a beutazási tilalmat, a vagyonbefagyasztást meghatározott személyek és szervezetek esetében, továbbá gazdasági, pénzügyi és közlekedési korlátozásokat.

A kereskedelmi intézkedések között szerepel a fegyverembargó, az iráni olaj, gáz, petrolkémiai és kőolajtermékek importjának, vásárlásának és szállításának tilalma,

valamint az energiaágazathoz használt kulcsfontosságú berendezések, nemesfémek és gyémántok, egyes hajózási eszközök és bizonyos szoftverek eladásának tilalma.

A pénzügyi szankciók részeként ismét befagyasztják az iráni központi bank és a nagy kereskedelmi bankok eszközeit, míg a közlekedési korlátozások között szerepel az iráni teherszállító repülőgépek EU-s repülőterekről való kitiltása, valamint a tiltott árukat szállító iráni repülők és hajók karbantartásának megtiltása.