Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen.

A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy az esetleges fellebbezés nem bír halasztó jelleggel, azaz Nicolas Sarkozynek rövidesen börtönbe kell vonulnia. Az időpontról egy hónapon belül dönt az igazságszolgáltatás. A bíróság mellékbüntetésként Nicolas Sarkozyt öt évre eltiltotta a közügyektől, valamint 100 ezer euró (39 millió forint) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.

Az exelnök "a jogállamiság szempontjából rendkívül súlyos" döntésnek nevezte az ítéletet, amely ellen szavai szerint "természetesen" fellebbezni fog.

"A gyűlöletnek láthatóan nincsenek határai" – mondta Nicolas Sarkozy az ítélet kihirdetése után. "Ha feltétlenül azt akarják, hogy börtönbe vonuljak, akkor börtönben fogok aludni. De emelt fővel, mert ártatlan vagyok" – tette hozzá.

A korábbi elnököt (2007-2012) azzal gyanúsítják, hogy megállapodott Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad.

A párizsi büntetőbíróság elnöke, Nathalie Gavarino az ítélet ismertetésekor elmondta: az exelnök bűnszervezetben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.

A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy "a Líbiából érkezett pénzt" ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bírónő.

A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszervezetben való részvétellel, köztük több volt kormánytagot.

Claude Guéant egykori kabinetfőnököt, későbbi belügyminisztert és Brice Hortefeux-t, aki szintén a belügyi tárcát vezette, bűnősnek mondta ki a bíróság passzív korrupció miatt, az előbbit - akit hat év szabadságvesztésre ítéltek - hamisításért, az utóbbit a bűnszervezetben való részvétel miatt is, ő két év börtönbüntetést kapott. Eric Woerth volt pénzügyminisztert, aki a gyanús elnökválasztási kampány pénztárosa volt, felmentették. Az ügyletben közvetítő szerepet betöltő Alexandre Djouhri üzletembert hat év szabadságvesztésre ítélték, azonnali letartóztatással.

Márciusban, a 12 héten át tartó per végén a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség hétévi börtönbüntetést, valamint a közügyektől való ötévi eltiltást és 300 ezer eurós (120 millió forint) pénzbüntetést indítványozott Nicolas Sarkozy ellen.

A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.

Az ügyészség eredetileg a korábbi államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett el vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát.

A vád szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy "tisztára mossa" Kadhafi sógorát, Abdallah Szenuszit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt.

Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy volt a "valódi döntéshozó" és "megrendelő" egy "elképzelhetetlen, hallatlan és illetlen korrupciós paktumban", amelyet a néhai líbiai diktátorral kötött a 2007-es elnökválasztási kampányának finanszírozására.

A volt elnök a perben végig tagadta a vádakat, és elítélte a vádhatóság által indítványozott büntetést, amely szerinte "a vádak gyengeségét hivatott leplezni". Szerinte a vád a Kadhafi-klán összeesküvésének eredménye azért, mert elnökként meghatározó szerepet játszott a rezsim 2011-es bukásában.

Nicolas Sarkozy az év elején több mint négy hónapig elektromos nyomkövetőt viselt, amire decemberben egy másik ügyben ítélte jogerősen a francia semmítőszék befolyással üzérkedés és korrupció miatt.

A volt elnök ellen még további négy eljárás folyik: a semmítőszék október 8-án hozza meg a jogerős ítéletet a 2012-es elnökválasztás kampány törvénytelen finanszírozása miatt indított ügyben, amelyben a fellebbviteli bíróság hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az exelnököt.