Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Camcopter S-100 drónhelikopter
Nyitókép: Wikipédia

Drónsereget küldtek az Északi-tengerre

A belga védelmi minisztérium és a parti őrség októberig drónokkal ellenőrzi az Északi-tenger térségét - közölte a belga védelmi tárca, amelynek tájékoztatását a The Brussels Time című, angol nyelvű brüsszeli hírportál ismertette csütörtökön.

A belga védelmi minisztérium és a parti őrség a drónokat az Északi-tenger felett biztonsági és mentési célzattal, valamint a halászati szabályok betartásának ellenőrzésére használja - közölték.

A tárca több drónmodellt is bemutatott a tengeri mentési és kutatási koordinációs központban (MRCC). Ezek között elsőként a Camcopter S-100 típusú, pilóta nélküli helikoptert említették, amelyet mind a belga parti őrség, mind pedig a belga védelmi minisztérium alkalmazni fog a mentési műveletek támogatására.

"Ez a drón segít megtalálni az eltűnteket az Északi-tengeren" - magyarázta Dries Derudder, a belga tengerészeti és partvédelmi szolgálat (MDK) szóvivője.

A belga parti őrség jelenleg többcélú tengeri műveletekben vesz részt a francia parti őrséggel együttműködve. A Camcopter S-100 drónok különféle feladatokat támogatnak, beleértve a mentési műveleteket, a halászati szabályok betartatását és a környezetvédelmi rendelkezéseknek való megfelelés nyomon követését - tette hozzá a szóvivő.

A védelmi minisztérium bemutatta továbbá az X300-as jelzésű, légi felderítő drónját, a tengerészeti és partvédelmi szolgálat pedig egy legénység nélküli felszíni drónhajót (USV), melyet nehezen navigálható területeken használnak mélységmérésre és ellenőrzésre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×