Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Rendőr virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Életfogytiglani börtönre ítélték a mannheimi késes ámokfutót

Rendkívüli módon megrázta Németországot, és országos tiltakozást váltott ki az a késes merénylet, amelyet múlt év májusának utolsó napján egy 26 éves afgán illegális bevándorló követetett el a baden-württembergi város piacterén. A merénylet következtében egy fiatal rendőr életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. Az ámokfutó merénylőt életfogytiglani börtönre ítélték.

Mannheim, Solingen, Magdeburg és Aschaffenburg. Csupa olyan helyszín, ahol a múlt évben, illetve az idei esztendő elő hónapjában halálos áldozatokat követelő merényleteket követtek el. Valamennyi közös nevezője, hogy a merénylő menekült volt. Mannheim és Solingen esetében az iszlamista háttér is egyértelműen bizonyítást nyert.

Akárcsak az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben, a baden-württembergi Mannheimben is késsel elkövetett ámokfutás elkövetőjét életfogytiglani börtönre ítélte az illetékes bíróság. Míg Solingenben egy szír migráns egy fesztiválon válogatás nélkül három embert szúrt halálra és nyolcat megsebesített, Mannheimben egy fiatal rendőr és hat személy volt az afgán merénylő áldozata.

Míg a solingeni ítélet a múlt héten született, a mannheimi gyilkos merénylő ügyében a stuttgarti tartományi büntetőbíróság kedden hozta az ítéletet. A 26 éves afgán vádlott a piactéren egy iszlámkritikus mozgalom résztvevőire támadt rá, a kialakult dulakodásban azonban egy 29 éves rendőr lett a halálos áldozat, és további hat ember megsebesült.

A stuttgarti bíróság február közepén kezdte a tárgyalást, és annak nyomán kedden hirdetett ítéletet.

Az ügyészség korábbi közleménye szerint a szerint a vádlott az Iszlám Állam terrorszervezet szimpatizánsaként döntött úgy, hogy támadást követ el azon „hitetlenek” ellen, akik ellátogattak a Pax Europa (BPE) nevű iszlámkritikus aktivista csoport rendezvényére.

A bíróság ítélete – akárcsak a múlt heti solingeni ügyben – azt jelenti, hogy az elkövető 15 év után sem bocsátható szabadlábra.

A 26 éves afgán elkövető a tárgyaláson beismerte bűnösségét, és a megbánás jeleit mutatta. Indítékként a 2023-ban kezdődött gázai háborúra utalt, amely megváltoztatta az életét. A szövetségi ügyészség korábban bizonyítottnak tartotta, hogy a vádlott a bűncselekmény előtti években radikalizálódott, és az Iszlám Állam terrorszervezettel vállat azonosságot, semmi sem utalt azonban arra, hogy beépült volna a terrorista szervezet szervezeti struktúrájába.

A német hírportálok tudósítása szerint valószínűleg tizenegy éves korábban menekült el Afganisztánból, és 2013-ban érkezett Frankfurtba. A bűncselekményig feleségével és két kisgyermekével a hesseni Heppenheimben élt.

Az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben egy ottani fesztiválon egy szíriai férfi három embert megölt, nyolc másikat pedig súlyosan megsebesített tavaly augusztusban. A szíriai férfi az Iszlám Állam terrorszervezet tagja volt. A 27 éves szíriai férfit háromrendbeli gyilkosságban, tízrendbeli gyilkossági kísérletbe az Iszlám Állam tagjaként találták bűnösnek.

A következő merénylet a magdeburgi karácsonyi vásáron történt tavaly december 20-án. Egy terepjáró a tömegbe hajtott, öt ember meghalt, és több mint kétszáz megsérült. Az autó sofőrjét, egy 50 éves szaúd-arábiai orvost letartóztatták. Az indíték egyelőre nem ismert, az iszlamista indíték egyértelműen nem bizonyított. Az orvos letelepedési engedéllyel rendelkezett, 2006-ban érkezett Németországba, ahol orvosi munkát vállalt.

Idén januárban egy 41 éves férfi és egy kétéves marokkói származású gyermek meghalt, további két ember súlyosan megsérült a bajorországi Aschaffenburg városában, miután a település parkjában egy óvodai csoportra késsel támadtak. A támadást egy 28 éves afgán férfi követte el, az indíték egyelőre nem tisztázott.

A sorozatos, többségükben illegális bevándorlók által elkövetett merényletek a Merz-kormány hivatalba lépése nyomán döntően járultak hozzá a menekültpolitika, mindenekelőtt az illegális bevándorlás szigorításához Németországban.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×